Ugrás a tartalomra
Mindig különös nekem, mikor valakiről azt mondják: Elcsábította ezt meg ezt az asszonyt. Olyan, mintha azt mondanák valakiről, hogy: - Úszni tanította ezt meg ezt a halat...
Kapcsolódó idézetek
-
Miért szeretek tanítani? (...) Talán azért, mert olyan az egész, mint valami izgalmas halászat. Az ember nem tudja, mit fog, mit emel ki a tenger mélyéből. A válasz érdekel, amit kapok. Olyan izgalmas, ha igazán megértenek.
Agatha Christie
-
Tudja, furcsa (...), de engem sok-sok év tévedései megtanítottak arra, hogy ha valami nagyon egyszerûnek látszik, gyanakodjam. Ha valami nagyon egyszerû, sokszor túl szép is ahhoz, hogy igaz legyen.
Agatha Christie
-
Igazán furcsa, hogy az ember csak végighallgatni unja többször ugyanazt a történetet, de elmesélni nem unja, sőt minél többször meséli el, annál jobban tetszik neki.
Janikovszky Éva
-
Vannak nők, akik annyira... nem is tudom, annyira ragadnak az emberre... imádattal és kutyahûséggel csüggnek rajta, és minden ragacsos körülöttük az érzelmektől. Az ilyesmit nem bírnám elviselni. Veled sohasem lehet tudni... sohasem lehetek egészen biztos a dolgomban. Bármelyik pillanatban megeshet, hogy hûvös és szenvtelen modorodban tudtomra adod, hogy meggondoltad magad, csak így, egyszerûen, még a szemed sem rebben. Izgalmas nő vagy! Mint egy mûalkotás... befejezett, tökéletes!
Agatha Christie
-
Tudom, hogy akik mást tanítani akarnak, a szabályokon kezdik, s végére hagyják a példákat. Néha-néha mégis tanácsos változtatni e módszeren; az egyik emberrel így kell beszélni, a másikkal amúgy: az egyik az értelemre hallgat, a másik előtt ragyogó neveket kell megcsillogtatni s olyan tekintélyt, amely feltétlenül lenyûgözi a tündöklő emberi jelenségeknek hökkenten hódoló lelkeket.
Lucius Annaeus Seneca
-
Ez is olyan érdekes dolog, hogy az ember valamilyen ok miatt beleszeret valakibe, vagy azt hiszi, hogy beleszeretett, és akkor hozzákopik, s a végén olyan mértékben azonosul vele, hogy saját testének egy másik részének tartja: ha neki van valami baja, akkor az nekem fáj, és fordítva. Ez csudálatos dolog.
Körmendi János
-
Az embert nehéz becsapni. Nem lehet azt mondani neki, hogy eredj erre, itt kapod a többet. Egy idő múlva rájön a csalásra, és akkor vége. Az ember pedig egészen elképzelhetetlenül életéhes lény. Mindig odamegy, ahol több életben van része. (...) Mindig a több kell, a ragyogóbb, a tüzesebb, az érdekesebb, a komolyabb, az izgatóbb, a hatásosabb, a megragadóbb.
Hamvas Béla
-
A nők mindig becsapnak. Vannak pillanatok, amikor a nők teljesen úgy viselkednek, mintha emberek lennének. Ilyenkor a magamfajta jámbor filológus odaáll, és elkezd magyarázni, és elhiszi, hogy a nőt érdekli az, amit mesél. Pedig még nem fordult elő, hogy egy nőt valami szellemi dolog önmagáért érdekelt volna. Vagy a férfinak akar udvarolni azzal, hogy odafigyel, vagy pedig okulni akar, és az még rosszabb. Az egyik nő pénzt akar kapni, a másik tudományt, de azt is csak érdekből: hogy magára vehesse a mûvelt nő attitûdjét, mint egy estélyi köpenyt.
Szerb Antal
-
Már a vízről észre lehetett venni, hogy adni fog-e halat, vagy sem. Igazi horgászok megérzik az ilyesmit. Már messziről látni, ahogy közeledünk a vízhez, hogy hazudik-e az a víz, vagy igazat mond. Sokszor hazudik a víz, de a tapasztalt, nagy pecásokat nem tudja átverni.
Hartay Csaba
-
Közkedvelt mondás: "Ne halat adj az éhezőnek, mert azzal csak egyszer lakik jól. Tanítsd meg halászni, és akkor egész életében meglesz a betevője." Azt persze nem teszik hozzá: "Jó lenne, ha adnátok neki egy horgászbotot is". Ez valahogy mindig kimarad a párhuzamból.
Trevor Noah