Ugrás a tartalomra
Mindig örömteli meglepetés, ha valaki felismer, hiszen én csak végzem a munkám, fizetnek nekem, hogy színészkedjek, és ez önmagában is fantasztikus - eszembe sem szokott jutni, hogy az emberek meg is nézik, amit csinálok.
Kapcsolódó idézetek
-
Lenyûgöz, ha valaki arra szánja az idejét, hogy megfogalmazzon valamit, ami megfogalmazhatatlan, kimondhatatlan. Ezzel lehetőséget kapok valaminek a megismerésére, mint régen az iskolában egy jobb órán. Beleláthatok egy világba, amit nem ismertem azelőtt. Nagyon hálás vagyok, ha ilyennel találkozom, vagy ha egy színésznél látok ilyen önfeláldozó munkát: ha valaki magát ajánlja fel a megismerésre.
-
Azért színészkedek, mert egyedül ilyenkor tudom, hogy ki vagyok. Nincs semmi kétség. Minden le van írva.
Vin Diesel
-
Nem a díj az igazi eredmény, hanem ha egy jelenet jól sikerül, és ha a figurán keresztül önmagamról is tudok mondani valamit. Olyan ez, mint amikor az ember akkora őszinteséget vág valakinek az arcába, hogy senki nem hiszi el, és ez már szinte jólesik - állok a színpadon vagy a kamera előtt, játszom a szerepem, és csak én tudom, hogy bizonyos mondatok vagy gesztusok rólam szólnak, titokban elárulom magam.
Tóth Orsolya
-
Csak azt tudom megmutatni, amit a szerepeimtől kaptam. Ez azért félelmetes, mert soha nem leszel mindenki ízlése, és nem akarod cserben hagyni az embereket. De én csak azt tudom megtenni, amire képes vagyok.
Lily James
-
Az emberek néha meglepnek. Azt hiszed, hogy már kiismerted őket, játsszák a szerepüket, olyanok, amilyenek. Aztán egyszer csak tesznek valamit, amiből rájössz, hogy jóval sokoldalúbbak, mint valaha sejtetted volna.
-
Szeretek beszélgetni az emberekkel, mindig is szerettem. Azt gondolom, ha az ember mesél magáról, olyasmire is rájön magával kapcsolatban, amit korábban nem tudott.
Cecelia Ahern
-
A színészetben az a csodálatos, hogy kiadhatsz mindent magadból annak örve alatt, hogy ez nem én vagyok kérem, hanem az, akit játszom. Elbújhatsz a szerep mögé.
Molnár Piroska
-
Régen azt hittem, a mûvészet meg fogja változtatni a világot. Az emberek majd meglátják a képeimet, megértik, mit akarok, és szabadabbak lesznek. Aztán rájöttem, hogy ahány néző, annyiféleképpen érti a képeimet.
Wahorn András
-
Mi, színészek nem a közönségnek, hanem saját magunknak játszunk. Olyanok vagyunk, mint a gyerek. S ha tetszik a játék, amit kitaláltunk és továbbadunk, az nagyon jó érzés.
Agárdy Gábor
-
Kifejezetten örömömet lelem a tükörképem nézegetésében, s ettől elmaradnak a szokásos kritikai észrevételeim. Talán az lenne a megoldás, ha mindig jelmezben lennék, ha mindig úgy lennék kisminkelve, mintha arra készülnék, hogy valaki mást játsszak el. Csak ekkor tudom igazán értékelni magamat.
Lauren Graham