Ugrás a tartalomra
Minek tagadjam? Közös útra vártam,
vagy legalább egy kereszteződésre,
ahol egymásba nyílnánk... Magyarázzam?
Hiába tágulunk bele a térbe,
Kapcsolódó idézetek
-
Olyan, mintha egymás mellett haladnánk ugyanazon az úton és ugyanoda tartanánk, mégis képtelenek vagyunk összetalálkozni. Mintha csak egy átlátszó üvegfal magasodna közöttünk. Mikor meglátjuk a másikat, megindulunk egymás felé, de idővel mindig beleütközünk, és sosem tudunk összetalálkozni.
Kollár Betti
-
Ha az ember idegennel találkozik, az első együtt töltött percek mindig bizakodásra adnak okot. Egy úton haladunk. Miénk ez az út. Óvjuk egymást. Aztán jön az első kereszteződés. És még egy. És egyre több. Mint a házasságban.
Gerlóczy Márton
-
Összetartozunk, összevonzzuk egymást. Találkozni akarunk. S ezért odaadjuk magunkat, s elfogadjuk egymást.
Müller Péter
-
Hiszek a találkozásokban. Olyan emberek találkozásaiban, akik nem ismerik egymást, de akik mégis szólnak egymáshoz. Talán csak annyit, hogy "bocsánat" ha véletlenül meglökik egymást az utcasarkon. És hiszek a terekben. A bennünk és körülöttünk lévő terekben. Igazából talán leginkább a körülöttünk lévőkben, ahol nem vagyunk egyedül, hanem ahol másokkal találkozhatunk. Ahol együtt hallgathatunk, együtt beszélgethetünk, együtt lehetünk, és ahol összetartozhatunk.
Linn Skaber
-
Teljesen véletlenül találkozunk valakivel az utunkon, mint a járókelőkkel a parkban vagy az utcán, és általában csak egy pillantást váltunk, de ez néha egy életre szól. Nem tudom, miért van ez így, ki és miért keresztezi az utunkat. És két útból miért lesz hirtelen egy. Hogy lehet az, hogy két ember, akik addig nem is ismerték egymást, egyszer csak úgy dönt, hogy együtt megy tovább ezen az úton.
-
Azt mondtad, ahhoz, hogy a dolgok rendbe jöjjenek, valamelyikőnknek nagyon kell bíznia, és mernie kell, akár vakon is elrugaszkodni. Úgy vélem, előttem a szakadék, amely fölött át kell lendülnöm, s csak remélni tudom, hogy ott vársz rám a túloldalon.
-
Én például úgy szeretnék vállalni egy emberi kapcsolatot, hogy közben maradhassak, ami vagyok. Úgy szeretnék vállalni egy emberi kapcsolatot, hogy abban társam is világosan lássa kiszabott helyemet és szerepemet.
-
A körülményektől függetlenül mindannyian egymás felé tartunk egy ütközési pályán. Talán vannak emberek, akiknek egyszerûen ugyanazon történetben kell szerepelniük.
Jandy Nelson
-
Elértünk egy olyan pontra, ahol már annyira szerettem, és annyi közünk volt egymáshoz, hogy én képtelen lettem volna ugyanúgy folytatni. Többet szerettem volna, vele akartam lenni. Egész egyszerûen elképzelni sem tudom, hogy egy helyben topogjunk, hogy ugyanezt folytassuk akár egy kicsit is hosszabb távon. Vagy előre, vagy vissza, de mozdulni kellett.
-
Míg te ittad a kávéd, s én a teám,
csak ültünk egymás mellett tétován.
Lehet még esélyem? Szerethetlek még igazán?
Kérdezlek, de csak a csend felel rá - némán.