Minél távolabbi múltba megyünk vissza gondolatban, annál univerzálisabbnak tûnnek fel az akkori idők szokásai. A huszadik század közepén mindenki dohányzott, a vendégeket cigarettával kínálták sütemény helyett. A hetvenes években mindenki lengőszárú nadrágban járt, a huszonegyedik elején pedig mindenkinek volt mobiltelefonja. Így fognak ránk emlékezni.

Kapcsolódó idézetek

1. A mobiltelefonok mintegy húszéves színre lépésük óta uralkodnak az emberek felett. Nem kellett húsz év, hogy megtudjuk, nélkülük is megvoltunk ugyan, mégis úgy uralkodnak felettünk, mintha erre lenne szükségünk. Az ember feltalálta a mobiltelefont, de ezzel együtt feltalálta az aggodalmat is, amelynek nincs mobilja. Lehet, hogy ilyen lehetett, amikor a levelet feltalálták. Ugyanúgy, akár az internetet. Amikor az emberek létrehoznak valamit, valami mást el is veszítenek. Genki Kawamura
2. Egyre több dologra van szükségünk az élethez. Több csomag kekszre és több futópadra, vékonyabb harisnyanadrágokra, újabb tévékre, már nem érjük be annyival, hogy két- vagy akár háromnapos újságokat olvasunk, a világ napról napra változik, és a tegnapi újság teljesen haszontalan, annyi erővel akár a könyvtárba is bemehetünk a 19. századról olvasni. Különös, hogy régen mennyivel lassabban zajlott itt minden. Jón Kalman Stefánsson
3. Az emberiség egy sosem látott gazdasági és technológiai hullámot lovagol meg. Táplálék, technikai felszereltség, fûtés, egészségügyi ellátás tekintetében még a legalacsonyabb jövedelmûek is jobban élnek egy középkori királynál. Olyan csodákat hordunk a zsebünkben, mint a mobiltelefon, amelynek nagyjából hétmilliószor nagyobb a memóriája és százezerszer nagyobb a processzorteljesítménye, mint az embert a Holdra szállító Apollo-11 számítógépéé volt. Akkor miért érzi magát valaki rosszul a bőrében? Roland Paulsen
4. Eleinte megpróbáltam követni a híreket, úgy gondoltam, jó lenne, ha napirenden maradnék. Ott ültem a társalgóban a repedezett bőrkanapén, és hétkor mindig bekapcsoltam a régi, zömök televíziót, de minden távolinak tûnt, egyre távolabbinak, parlamenti tanácskozások és háborúk, bloggerek és címlapsztoriírók. Úgyhogy végül olyan lettem, mint a többiek, elszívtam napi egy doboz cigit, meghíztam, és elfelejtettem, hogyan kell társalogni egy bulin. Marie Aubert
5. Tudom, hogyne tudnám, hogy egy íz, egy dallam váratlan erővel kelti olykor életre régmúlt pillanatok emlékét. De csak másodpercekre. Elillan a káprázat, lehull a függöny és ismét nyakunkon a zsarnok jelen. Pedig de gyönyörû is lenne, ha lehetne egy teába mártott süteményben fellelni egész múltunkat! Robert Merle
6. Mindenki magyar, aki ebben az országban él, és magyarul beszél, és a közösséghez akar tartozni (...). Ez a fajta befogadás ebben az országban régen mûködött. A 21. századra felejtettük el, amikor fantasztikus technikai eszközök állnak rendelkezésünkre, amikor olyan gyors autók meg repülők közlekednek, hogy már nem is tudjuk, milyen gyorsan lehet menni, csak éppen a tudatunk, az emberségünk, a szívünk nem követte ezt az utat.
7. Törzsvendégnek lenni egy kis kocsmában, ahol tartalékolnak a ritka ételekből, ismerősként befordulni a fûszereshez, mosolyt és száraz cigarettát kapni külön kérés nélkül a köszönéshez a háromszorosan özvegy trafikosnétól, aki megszokta, hogy a lottószelvényt is tőle veszed... az ilyen apróságok valahogy meghittebbé teszik az életet ebben a világban, amiben évek óta mindenütt az elidegenedésről folynak a viták. Szilvási Lajos
8. Minden mozgásban van, minden gyorsabb, személytelenebb lett, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok is kiüresedtek. Még a reklámokból is az zúdul ránk, hogy ha valami nem jó, akkor cseréld le újabbra, fiatalabbra, szebbre. Minden pótolható lett jobbal, szebbel, modernebbel, a tárgyak, és velük együtt az emberek is.
9. Az átlagtinédzser vígan hordja a legkényelmetlenebb cuccokat. Szerintem az ember minél öregebb, annál inkább értékeli azt, ami otthonosan laza és kényelmes. Ezért van, hogy az öregek gumis derekú nadrágot hordanak. Már ha egyáltalán nadrágot vesznek föl. Talán ez magyarázza, hogy a nagyszülők miért imádnak annyira pizsamát és fürdőköpenyt venni az unokáknak.
10. A papírzsebkendő korában élünk. Fújd bele az orrod valakibe, utána töröld bele, húzd le a vécében, fújd bele másvalakibe, töröld bele, húzd le. Mindenki a másikból él. Ray Douglas Bradbury