Mint a magányosan elköltött ebédnek, a legkülönösebb felfedezésnek sincs igazi íze, ha társtalanul ér. Ezért nem hiszem el a belső felfedezések ősének, a költőnek se, ha azt állítja, hogy önmaga örömére ír. Arkhimédész is ordított a kádban, pedig egyedül volt.

Kapcsolódó idézetek

1. A magányos ember (...) nem nevet könnyen. Henrik Ibsen
2. Nem biztos, hogy az egyke irigylésre méltó, mert hajlamos a borongásra; mivel nincs hasonszőrû társa, akit bizalmába avathatna, inkább magába mélyed. Radclyffe Hall
3. És leplezetlenül sírni kezdett... de nem a boldogságtól, amit valószínûleg mindenki feltételezett róla. Hanem az ürességtől, amely belülről emésztette. Mert bármennyire is csodálatos volt az, ami vele történt, üresnek tûnt a számára. A párja nélkül, akivel megoszthatná életét, úgy érezte magát, mint egy mozivászon, amelyen csak megjelennek az események és a történések, aztán eltûnnek. Még csak üres sem volt, hiszen a levegőt sem tudta megtartani magában. Lélegzett, belül azonban halott volt. J. R. Ward
4. "Magának könnyû, maga egyedül van" - mondta Hasse. Volt ebben némi igazság: aki magányosan élt, azt nem lehetett otthagyni. De olykor este összedőlt az egész mesterséges építmény, az élet panaszos és hajszolt zeneként vijjogott fel, vad vágyak, féktelen kívánságok, borongások örvényévé lett, s a reménységé, hogy kitépjük magunkat ebből az értelmetlen tébolyból, ebből az örökösen nyekergő ostoba verkliszóból, akármi lesz is azután... van-e még egyáltalán valami a magányon kívül? Becsuktam az ablakot. Nem, semmi nincs! A többihez nincs elég talaj a lábunk alatt. Erich Maria Remarque
5. Az elme (...) élénkebb és eszesebb lesz az elzártságban és a folyamatos magányban. Így nincs szüksége egy nagy laboratóriumra, amiben gondolkozhat. Az eredetiség a magányból születik, mentesen a ránk záporozó mindenféle külső hatástól, amik megbénítják az alkotó szellemet. Legyél egyedül, ez a feltalálás titka; legyél egyedül, mert ekkor születnek a gondolatok. Ezért van az, hogy számtalan földi csoda egyszerû környezetben jött létre. Nikola Tesla
6. Csak önmagával nem tud mit kezdeni az ember, és önmagát nem tudja meghódítani. Pedig amit keres, nem kívül van, hanem belül. Fekete István
7. Ily édesen szenvedni; szomorkodni, anélkül hogy tudnád - miért?... az egyedülvalóságot jobban kedvelni minden mulatságnál; örömest magánosan lenni a világos tavaknál, a kőszálakon és a homályos erdőségben, minden gyönyörûséget csak az kies természetbûl szívni vagy csak egyetlen egy léleknek társaságát kívánni, akinek ezt mind megmondhatnád, és aki azt mind elfogadná... Micsoda, ó, micsoda állapot ez? Itt olvadnak egybe a menny gyönyörûségei a kínok helye gyötrelmeivel. Kármán József
8. Egyedül. Én egyedül vagyok. Mintha be volnék zárva a csöndbe. A csöndben vagyok otthon. De a csönd akkor se ereszt, ha mennék. Hová? Hát valahová ki. Beszélgetni, játszani. Persze játszom én. (...) És a csönd nekem nem tömlöc, szeretem. De mégis. Ha egyedül vagy, akkor bármi lehetséges. Csak az nem lehetséges, hogy ne legyél egyedül. Esterházy Péter
9. Mi haszna a nagy örömnek, ha nem oszthatja meg azzal, aki a legkedvesebb neki a világon? Kimondhatatlan fájdalom az egyedül érzett öröm. Ioan Slavici
10. Egyedül az ember nem lehet szabad, csak magányos. Véghelyi Balázs