Mióta szegény apát elvesztettük, benne látom apámat, a testvéremet, a barátomat, de ő elfordul tőlem, ha közeledek felé.

Kapcsolódó idézetek

1. Szeretett egy ember. Túl sokáig nem mert. Most mellettem van távol. Jónás Tamás
2. Amit hajszolunk, az távolodik. Vavyan Fable
3. Szükségem van egy arcra, egy ismeretlen tekintetre, aki barátságosan visszanéz rám a semmiből, ahonnan jövünk, és ahová tartunk. Gerlóczy Márton
4. Nehéz új szemmel látni a régi barátokat. Mark Lawrence
5. Magaddal vittél mind távolabbról nézek vissza magamra. Markó Béla
6. Időnként, ha megnézünk valakit, új szemszögből látjuk meg: a közelség csalóka dolog, és másnak láthatjuk, mint aki.
7. Az évek múlásával megtapasztaljuk, hogy sokszor közelebb áll hozzánk egy elvesztett szerettünk - apánk, anyánk, barátunk - , mint az, aki a közelünkben él a jelenben. Az elvesztettel akár egy életen át beszélgetünk, visszaidézzük az emlékét, nem csak azért, hogy gyászoljuk, hanem hogy az élete tanulságaiból bátorítást, gondolatokat merítsünk a saját életünkre vonatkozóan. Alakja változik az emlékezetünkben, a hozzáfûződő kapcsolatunk elmélyül, és olyan dolgokra is felfigyelünk, amelyekre az életében addig még nem. Jelenits István
8. Meglepő, milyen könnyen elfordulnak az embertől a barátai, ha egyszer a bajtársiasság mázát lemossa a félelem vagy az önérdek. Joanne Harris
9. Barátaim egyenkint elhagytak, akikkel jót tettem, megtagadtak; akiket szerettem, nem szeretnek, akikért ragyogtam, eltemetnek. Babits Mihály
10. Szorgosan kerüljük az emberek előtt, akit szeretünk. Kármán József