Nagyon tévednek azok, akik a nőknek csak mesélnek. Mind nyomorult lesz végül, elhagyják, kikaparják a szemét, meglopják, és mindegyik férfi megérdemli, ha csak mesél. A nőket szerepeltetni kell. Ne csak mesélj neki, tedd főszereplővé. Legyen a szürke utca egy hatalmas, fényes bál, és legyen a szürke utcán ő a bálkirálynő.

Kapcsolódó idézetek

1. A nőket ünnepelni? Minek. Hiszen a nők rémesek: szeszélyesek, megbízhatatlanok, hisztérikusak. Náluk egyes-egyedül csak a férfiak borzalmasabbak.
2. Az embernek el kell mesélnie a történeteit. Különben megfulladunk. Fredrik Backman
3. A lány szerencsétlenné válik ebben a társadalomban, ha megtagadja a szerelmet; és szerencsétlenné válik, ha átadja magát a szerelmi vágynak. Az asszony boldogtalanná válik, ha becsületes és becstelenné válik, ha boldog. Nem pokol-e az az élet, amelyben boldog csak akkor lehetsz, ha megtalálod a nőt, aki szeret és akit szeretsz; (öt másik ember békességén keresztülgázolsz érte) és ugyanakkor megnyered a főnyereményt. Aszlányi Károly
4. Olyan világban élünk, ahol minden rendû és rangú nőt csak kihasználnak, aztán eldobnak, ha a férfiak végeztek velük; olyan világban, ahol tőlünk csak azt várják el, hogy hallgassunk és engedelmeskedjünk. Talán kötelességünk szót emelni azokért, akik erre nem képesek; a saját szavainkkal elmondani azt, amit ők nem tudnak.
5. Az embereknek mesékre is szükségük van, nem csak történetekre. Fredrik Backman
6. A nők örök kritikája a férfiakkal szemben, hogy azok nem nyílnak meg eléggé, nem mesélnek az érzéseikről. Nos, azért nem mesélnek, mert ez a nők privilégiuma. Cseverészni, mesélni, csacsogni? Egy férfi nem nagyon szokott. Mint ahogy a legtöbb nő nem fog egy szimpla OK-val válaszolni egy üzenetre, amikor egy színes, jelzőkkel tûzdelt körmondatban is lehet. Egy csomó felesleges veszekedéstől kímélnénk meg magunkat, ha elfogadnánk, hogy a nők és férfiak másképp vannak huzalozva - egy nő keresi a kommunikációs lehetőségeket, tud is élni velük, egy férfi pedig férfiként reagál: okézza az üzenetet, és cselekszik, amikor szükség van rá.
7. Azt kell megérteni, hogy nagyon fontos, hogy legyen egy réteg a világon, ami nagyon sok emberből áll. Sok-sok millió meg százmillió, milliárd emberből. Õk vannak a legtöbben, és nem igazán különböznek egymástól. Értem? Meglehetősen egyformák. Mindegy igaziból, hogy bankban dolgoznak, vagy autókat árulnak, vagy képviselők, vagy akármik, az a lényeg, hogy jól össze lehessen keverni őket. Ne értsük félre, nem ütődöttek, nincs ezeknek semmi bajuk! Pont ez a lényeg, mert ha lenne valami komolyabb bajuk, akkor már lenne valami érdekes bennük, az meg ide nem való. Ezek nem rosszabbak a többinél, hanem ők a többi. Mindenki hozzájuk képest valamilyen. Szép vagy gazdag vagy szegény vagy okos vagy veszélyes vagy gonosz vagy szexi vagy akármilyen. Tehát valamilyen. Jelzővel illethető. A szürkeségtől eltérő.
8. A nőknek van egy csomó olyan történés az életükben, amit nehezen dolgoznak fel, mert nincs kihez fordulni. A történet megosztásában, az ezzel járó kapcsolódásban óriási erő van. Ez az élet lényege: kapcsolódásra születtünk, minden szervünk is így van kialakítva. És a szégyen zónájában is ez a megoldás, megosztani, mesélni, kapcsolódni. Legalábbis én ebben hiszek. Palya Bea
9. Ebben a világban csak a férfiak élhetnek jól. Minden az övék, egy nőnek nincs semmije. Kivéve, ha az ember Viktória királynőnek születik. Csak akkor érdemes egy nőnek élni, ha korona van a fején (...). A világot ugyanis a férfiak irányítják. Kegyetlen, buta férfiak, akik soha nem gondolkodnak el azon, vajon hogy érzi magát egy tízéves lány (...) vagy mit szeretne igazán. Meg sem fordul a fejükben, nem pazarolják rá a drága idejüket. Matt Haig
10. A nők befogadók, ezért csodálatosak. A férfiak kiadnak magukból mindent. A sérelmeiket, a tévelygéseiket spriccelik szét a világban. Ezt örökítik át új generációkra. Ezt a borzalmat a nők fogják fel, és próbálják élhetővé szelídíteni. Benyák Zoltán