- Ne csináljunk soha többé fegyvert! Nem lesz háború, könnyes, szomorú, Boldognak látok majd minden embert. (...) Egy nap visszatér, megáll, alig él, Már nem az, ki elment lehunyt szemmel. Apja jót nevet: - Nyisd ki két szemed, Ilyen a világ, s kell a fegyver!

Kapcsolódó idézetek

1. Ne mondd, hogy nincs igazság, és nem is lesz itt már soha, Törvényes rend a sorsunk, s nem mostoha. Ne mondd, hogy nincs jövő és nincs több remény, S nem vigasztal sem ének, sem költemény. (...) Ne mondd, hogy szembenézni mindenki fél, Hidd el, hogy megfordulhat egyszer még a szél. Koncz Zsuzsa
2. Ha egyszer nem leszünk, nem szabad megőrizned se bútort, se semmit. Oszd szét, ajándékozd el a tárgyakat. Mindent... Nem akarom, hogy hátranézz. Nézz előre! Azt akarom, hogy nevess. Hogy szabad légy tőlünk, hogy ne fájjon. Szabó Magda
3. A szép fényes katonának Arany, gyöngy élete, Csillog, villog mindenfelől Jó vitéz fegyvere; Szép élet! Víg élet! Soha jobb nem lehet! Hopp hát jöjjön katonának, Ilyent ki szeret! Amade László
4. Az élet szép. Higgy nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa. Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről.
5. Nem kell már végiggondolnom, hogy a világ milyen gyáva, Akkor támad, mikor senki se várja, mikor senki se látja, Lesből gyilkol, nem szemtől szembe, Esélyt sem hagy a győzelemre nekem.
6. Boldognak lenni olyan könnyû. Lásd hát, ne panaszold a pokol földi mását: hûtlen barát, kilobbant szenvedély... Tanulj újra veszteni, verekedni, s a remény tükrében arcod keresni, hogy rád kiáltson nagy merészen: - Élj!
7. Csukd be az ajtót, vissza se nézz: várni a könnyebb, menni nehéz, lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul, mindig lesz, aki vár, aki fél, mindig lesz, aki vissza se tér, megszül, és meghal, és elhagy. Szabó T. Anna
8. Szabadítsd fel a szíved és szállj, Érezd, hogy újra égni kell. A szavakon túl más szemmel látsz, Hogy nem gyengít félelem. Mert benned még ég az a tûz, De ha nincs miért meghalnod, Úgy miért élsz? Engedd el, ami nem kell!
9. Az emberek minden háború után azt mondják, soha többé, olyan rettenetes volt ez az egész, mindenáron el kell kerülni, hogy megismétlődjön, és aztán az emberek mégis harcba fognak egymás ellen, nem lesz ez másként soha, amíg ember él a földön, mindig veszekedni fognak, s ha beköszönt a béke, majd újra csak a veszekedést fogják keresni. Anne Frank
10. Az élet mindig változásokkal van tele. Egyszer fent, egyszer lent. (...) Nem szabad sosem negatívan szemlélni a világot, hisz azzal nem megyünk előre.