Ne hagyd magukra a gyerekeidet, ha ők nem akarják! A gyerekkor, akárcsak az élet, túl rövid és törékeny.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyerekkorod felét azzal töltöd, hogy azt kívánod, bárcsak felnőtt lennél, aztán amikor felnőtt leszel, a fél életedben azt kívánod majd, bárcsak gyerek lehetnél újra. Úgyhogy ne sokat rágódj azon, hogy mi a helyes a te korodban, és mi nem! Csak tedd, amit jónak látsz!
2. A gyermekkor az élet nagyon fontos szakasza, de sokkal tovább vagyunk felnőttek, mint gyerekek. Felnőttkorban is lehet fejlődni, ez az időszak tele van lehetőségekkel, kreativitással. Ráadásul megválogathatod, hogy kikkel akarod tölteni. Esther Perel
3. Arra törekszünk, hogy a gyerekeink sokáig gyerekek maradjanak."Ó, hiszen gyerek még" - mondjuk róluk, és azt hisszük, hogy ez előny. Pedig nem az. Az életben inkább hátrány. Agatha Christie
4. Mindennek megvan a maga ideje: ha felnőttként hadakozunk, nem megfelelő dolgot teszünk, nem megfelelő időben. A gyerekkor az az időszak, amikor ki kell élnünk és örökre nyugalomba kell küldenünk ezt az ősi örökséget, és akkor is csak jelképes cselekedetek segítségével. Bruno Bettelheim
5. Az élet rövid. Mindig veszítünk, ha lényeges dolgokat halasztunk el. A hátramaradó évek vagy órák olyanok nekünk, mint egy értékes anyag, amely könnyedén porlad, és észrevétlenül szét tud morzsolódni. Felbecsülhetetlen értéke ellenére az idő nem tudja megvédeni magát: olyan, mint egy gyerek, akit bármilyen járókelő el tud csalogatni. Matthieu Ricard
6. A "felnőttek" általában lehetetlenül gazdálkodnak az idővel. Örökös várakozásban élnek, múlt és jövő szakadékában. Egyre várnak valamit (hol ezt, hol azt), mígnem elérkezik haláluk órája. Nem így a gyerekek. Õk egy szabad órába, egy délutánba, egyetlen percükbe is életük egészét ömlesztik bele, ahogy csak a nagyon gazdagok tudnak és mernek költekezni. (...) Míg a gyermekkort kinőjük, e lelki gyermekséget halálig megőrizhetjük. Pilinszky János
7. Mi az ebben a gyerekkorban, ami kellhet a felnőtteknek? Mint a vámpírok, kiszívják belőlünk a tartást, hogy túléljenek, így mire eljutunk az ő korukba, már semmi erőnk nem marad. Emiatt mi is rákényszerülünk majd ugyanerre, és ez így megy tovább, gyerektől gyerekig, amíg világ a világ, hacsak nem vesszük a bátorságot arra, hogy fellázadjunk. Mindenki kezet rázhat a másikkal gyermeki léte utolsó óráiban, hogy túlélte a szenvedést. Már aki túléli. Várjuk hát ki a maradék tizenévet, legyünk jó és megbízható gyerekek, de soha ne feledjük, mit tettek velünk, mert különben azokká a hibákká válunk, amikké a szüleinket is tették. Borda Réka
8. Gyerekkorban az idő pont úgy van jól, ahogy van. Megegyezik veled. Egyenlő veled. Nem siet, nem igyekszik sehová. Nem sürget, de nem is fékez. Azonban később történik vele valami. Mintha hirtelen meghibbanna. Vagy így: hasonlítani kezd arra az idétlen hámra, amely vagy iszonyatosan szorítja a nyakad és a mellkasod, vagy épp ellenkezőleg - lifeg rajtad.
9. Az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan aggódjunk benne. Túl rövid, hogy állandóan attól félj, ki és mit gondol rólad. Rövid, hogy egy helyben tétovázz, hogy gyáva légy, hogy azon agyalj, mi lesz, ha majd nem sikerül. Rövid az élet, hogy olyan emberekre fordítsd, akik nem érdemlik meg, akik fájdalmat okoznak, és akik csak rombolni tudnak. Az élet túl rövid ahhoz, hogy félelemben élj, hogy hagyd, lelökjenek az útról, eltaszítsanak, és megalázzanak. Rövid az élet, hogy állandóan küzdj, és észre se vedd, mennyire szép, amiért élsz.
10. Az élet törékeny, amint az öröm is. Minden pillanat elmúlik, soha vissza nem hozható. A fogyó idő teszi értékessé perceinket.