Ne zörgess a multak zárt ajtaján! Nem nyílik az fel többé senkinek; Ott hasztalan vádlod be a jelent, Az alvó hullák meg nem értenek!

Kapcsolódó idézetek

1. S alszik a gond, mint a gyermek, Mely sirásban fáradott meg, Föl nem ébred, meg nem hallja, Hogy vendég jön, és megyen! Vörösmarty Mihály
2. Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér.
3. Csukd be az ajtót, vissza se nézz: várni a könnyebb, menni nehéz, lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul, mindig lesz, aki vár, aki fél, mindig lesz, aki vissza se tér, megszül, és meghal, és elhagy. Szabó T. Anna
4. Ne vádoljunk senkit a multért, A vád már úgyis hasztalan. Talán másképp lehetett volna, - Most már... mindennek vége van!... Úgy szeretnék zokogni, sírni A sírra ébredt vágy felett, - De ránézek fehér arcodra S elfojtom, némán, könnyemet. Ady Endre
5. Balga költőm, ne nézz az égre, nem billen félre fenn a Hold neked, a csillagoknak dőre fénye nem érted integet.
6. Zárj be néhány ajtót! Nem büszkeségből, tehetetlenségből vagy arroganciából, hanem csupán azért, mert már nem vezetnek sehova. Paulo Coelho
7. Van minden szívnek titkos rejteke, Amelybe senki nem láthat bele; Hisz magad elül is takargatod, Hogy akaratlanul mit tartasz ott. (...) Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, Hogy ama rejtett zugba betekints; Hogy kulcsa hol van, el is feleded, A zárt pedig a rozsda eszi meg. Móra Ferenc
8. Ne haragudj. Te már magadra csuktál minden ajtót. Voltál, ki lenni tudtál, tépelődni kár ezen. Én tudom, a veszteség mekkora. Nem értetted meg, ki voltál nekem. Ne is értsd meg soha. Lakatos István (költő)
9. Azt üzenem a fiataloknak, hogy ne hallgassanak senkire. Se a szüleikre, se a testvéreikre, se a szerelmükre. Amikor az ember este fekszik a sötétben, egyedül a kispárnájával, akkor tud azon gondolkozni, hogy mire is vágyik valójában. Mindennek ez a kulcsa.
10. Nem ringat már hintaló, Nem hat rám száz altató, Nem vág földhöz súlyadó, Minden mulandó.