Negyvenévesen az embernek olyan az arca, amilyet megérdemel.

Kapcsolódó idézetek

1. 50 évesen mindenkinek olyan arca van, amilyet megérdemel. George Orwell
2. Húszévesen olyan az arcod, amilyennek a természet teremtette. Harminc évesen olyan, amilyenre az élet formálta. De ötven évesen olyan, amilyet megérdemelsz. Coco Chanel
3. Negyvenéves korára már nem kell azon aggódnia az embernek, hogy vajon mire fogja vinni, hiszen akkorra már elérte.
4. Egy nőt nem kell leírni negyven fölött. (...) Azon múlik minden, hogy az ember belül hogyan éli meg a dolgokat, hogyan viszonyul a világhoz, mennyit fogad el saját magából. Ha valaki békében van a világgal, az az arcán is meglátszik. Ábrahám Edit
5. Az életnek, ha már az ember túl van a hetvenen, valami kezelhető, mutogatható dolognak kellene lennie. Virginia Woolf
6. Vannak emberek, akiknek az arcához hozzátartozik a nevetés. Wass Albert
7. Harmincévesen már nyilván egyenesben kell lennie az ember életének.
8. Egy hetven-nyolcvan éves nő is lehet szép, ha látszik rajta, hogy jól érzi magát a bőrében.
9. Egy arc lassan alakul, belülről formálódik, belülről kapja a tanácsokat, ösztönzést, intelmeket. Attól lesz más, attól kap tartást, értelmet, jelleget. Gyerekkorában az ember magával hozza az arcát, otthonról kapja, készen. Húsz éven túl már felelős érte! Palotai Boris
10. Minél idősebb az arc, annál többet kell dolgozni azon, hogy sima legyen. Ugyanez van a szerelemmel.