Ugrás a tartalomra
Néha azon tûnődöm, megnyikkannánk-e egyáltalán, ha törvényt hoznának, hogy ezentúl csak lényeges dolgokról lehet beszélni. Ha megtiltanák az üres pótfecsejt.
Kapcsolódó idézetek
-
Időnként, miután az egész napot azzal töltöttük, hogy igazán lényeges dolgokról beszélgettünk, kell egy este, amikor teljesen érdektelen dolgokról fecsegünk.
-
Vastag könyveket olvasok érdektelen témákról.
Áltudományok, amiket szívem szerint félvállról
Se vennék. Ha csak picit lennék merészebb,
Odaköpnék az ajtó elé, és otthagynám az egészet,
Csak a társadalmi normák, íratlan szabályok
Azt suttogják a fülembe: odaköpni nem ajánlott.
Én meg szót fogadok szépen, és csak tényleg nagyon mélyen
Érzem azt, hogy nekem ezen már túl kéne lépnem.
-
Néha, ha belegondolok, hogy jelentéktelen dolgok milyen súlyos következményekkel tudnak járni, elfog a kísértés, hogy kijelentsem: jelentéktelen dolgok nincsenek.
-
Van, hogy tovább megyek, mint ameddig kellene, és egy-egy vitában kimondok valamit, amit nem kellene. Olyankor elszégyellem magam, bocsánatot kérek (...), és emlékeztetem magam arra, hogy micsoda nagy szerencsénk van azokkal, akik körülöttünk vannak. Hogy ott vannak. Hajlamosak vagyunk evidenciának venni a jelenlétüket, pedig egyáltalán nem törvényszerû, hogy egy család, a maga defektjeivel és állandó hiányzóival, mégiscsak ennyire kerek egész legyen, mint a miénk.
D. Tóth Kriszta
-
Fölösleges szavak végtelen árja, amelyek úgy lepnek el mindent, mint a gyom. Beszélni ész nélkül, cél nélkül, kényszeresen, folyamatosan. Tudatni a külvilággal, hogy a hangok kiadója még életben van, és bőven akad mondanivalója. Hogy érdekel-e valakit? Ezt a kérdést ritkán teszi fel magának a kényszeres beszélő, ha feltenné, alig nyitná ki a száját.
-
A világ leghétköznapibb dolgairól beszélnénk. Mosolyogva távoznál, és várnád, hogy pár nap múlva újra láss. Nem tudnál semmiről, és én megállapítanám, hogy minden rendben van. A lift ajtajában észrevennél egy buta könnycseppet a szememben, és azt mondanám, hogy csak ásítottam, mert unom a beszélgetést. (...) Aztán bejönnék a szobámba, és telesírnék egy zsebkendőt, és arra gondolnék, ami volt, és aminek lennie kellett volna és ami nem lehetett.
Paulo Coelho
-
Manapság sokat foglalkozunk definiálással, címkéket rakunk mindenre, harcolunk, ki mit gondol jól, közben sokszor a lényeg elveszik, azt érzem. A fontos kérdéseket nem tesszük fel. Például hogy figyelünk-e egymásra, valóban támogatjuk-e a másikat, tiszteljük-e a szüleinket, akkor is tudunk-e adni a másiknak, ha épp fáradtak vagyunk vagy nem feltétlen értünk egyet vele.
-
Néha nem árt kimondani azokat a szavakat, amelyekre máskor csak gondolunk.
-
Ha a vita valamilyen jelentéktelen apróság körül folyik, vagy vitatársunk makacsul kitart valószínûtlen igazsága mellett - jobb másról beszélni.
Tar Károly
-
Egyre kevesebb dologgal lehet viccelni. Ez a píszí, ami beütött, a humor halála. Ha cenzúráznom kell előre, hogy ha valamit elmondok, akkor azon vajon ki fog megsértődni, megbántódni, megette a fene az egészet. Akkor az fog történni, hogy telefonkönyvből fogok felolvasni neveket, és még talán azt is elronthatom.
Dombóvári István