Néha elviselhetetlenül kínoz a bûntudat: a szüleinket mi rontottuk el.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor a szüleidnek problémái vannak, magadat kezded hibáztatni, még akkor is, ha nem a te vétked. (...) Ha törődni kell velük, a neheztelés érzése is kapcsolódhat ehhez. De te nem akarsz így érezni, és tudod, hogy nem is lenne szabad. Így a végén bûntudat fog el.
2. Sokan vagyunk a szüleink fel nem dolgozott traumájának az áldozatai.
3. Csak egy megbocsáthatatlan bûnt ismerek: ha rosszak vagyunk azokhoz, akiket ránk bíztak.
4. Az apáink többet tudnak, mint azt gondolnánk. Nagyapám szerint a szüleink bûne a mi bûnünk is. Öröklődik és nem lehet lemosni. John Cure
5. Ez az anyátlan gyermekek átka. Azoknál keresünk vigasztalást, akik ártottak nekünk. Karin Slaughter
6. Azért kényeztetjük el az unokáinkat, mert általuk bocsánatot kérhetünk a gyerekeinktől. Fredrik Backman
7. Van valami nagyon rémisztő abban, ha az ember kétségbeesettnek látja a saját szüleit. Cecelia Ahern
8. Hajdani tetteinkre emlékezve sokszor összerázkódunk a lelki kíntól. Nicholas Sparks
9. A bûntudat és a vesztegetés az a ragasztó, ami a szülőket és a tiniket generációkon keresztül összetartja.
10. Apáinkból még több is van bennünk, mint szeretnénk. Éppen azokért a dolgokért hibáztatjuk őket, amelyekben mi vagyunk a vétkesek, még ha nem is tudunk róla.