Néha fáradt, de még remél, Bőrig ázva is célba ér, Hisz az ember képes a többezer éves kérgekkel tenyerén, Legyek bátor, legyek szép, ki vigyáz rád, s örökké él, Mi túljárunk majd a halál eszén.

Kapcsolódó idézetek

1. Feljutok a csúcsra, sosem adom fel. Megpróbálom újra, nem számít, ha százszor kell. Lehet, nem megy könnyen, meginog a szív, De felszárítom könnyem, hiszen új cél, új út hív.
2. De szeretnék én is, hej, jó sokáig élni, Nézni, hogy lesz lánykából nő aztán meg néni, És amikor öreg leszek és iszonyú tapasztalt, Elindulok fölfelé, de lerúg egy angyaltalp. Kispál és a borz
3. Mi volt, emlékben él, S új vár, mint utad tova léped, S éretten az évek fényeinél, Sokat tehetsz még, annyi szépet. Fodor József
4. A testnek olyan szokás az élet, amit nehéz feladni. Inkább reménykedik, olyan ösztönösen, ahogy a tûztől is elrántja az ember a kezét. A remény az emberlét nagy áldása - vagy átka.
5. Maga még fiatal, leányom. Még nem tudja, mennyi élni akarás szorult az öreg emberekbe. Aki megérte a hetven esztendőt, nem adja fel egyhamar. Az még évtizedekig akar élni. Agatha Christie
6. Legyen bármily hosszú is az élet, Sírig tartó boldogságot ad, Bátran nézhetsz az emberek szemébe, Mindaddig, míg betartod a szavad. Michael Drayton
7. Ím, itt a válasz: élek, vagyok, Fáradtan, fájón, ahogy lehet, De élek s úr fogok maradni Tenger, sors s mindenek felett. Ady Endre
8. Míg az ember életben van, addig van remény. És amíg remény van, addig eltökéltség is van. Sherrilyn Kenyon
9. Járjuk az élet hosszú, hosszú útját, Együtt maradunk, hiába fúj a szél vagy tépáz az orkán, Az úton boldogság és szenvedés vár ránk, De mi kitartunk: erősebbek vagyunk az élet viharánál.
10. Az emberi szó a legtartósabb anyag. Ha egy költő az ő legfutólagosabb érzését neki kellőképpen megfelelő szavakban testesítette meg, akkor az évezredeken át él ezekben, s minden fogékony olvasóban új életre kél. Arthur Schopenhauer