Néha nagyon kevés is elég a megkeseredéshez. Van, akit még a háború sem keserít meg, és van, akinek elég, ha egyszer megszégyenül. Nincs honnan tudjuk, kinek mennyi kell.

Kapcsolódó idézetek

1. A háború teli van szenvedéssel, bánattal és kétségbeeséssel. Azt gondolnánk, ezek a gyötrő érzések részletes leírást igényelnek, de valójában minél nagyobb a szenvedés és minél erősebb a kétségbeesés, annál fölöslegesebbé válnak a szavak. Aharon Appelfeld
2. Bosszant, hogy néha megkérdezem, hogy van-e elég időm mindenre. Nincs szükségem időre. Ahogy neked sincs. Nincs szükségünk ugyanis mindenre. Minden megvan, amire szükségünk lehet. Már rég megvan.
3. Az együttérzés kérdésében nincsenek kőbe vésett szabályok. Ha késztetést érzünk arra, hogy segítsünk, az elég. Sokszor az is elég, ha nem teszünk semmi különöset, csak ott állunk valaki mellett, és vele vagyunk a szenvedés közepette. Ruby Wax
4. Vannak idők, mikor mindannyian rászorulunk egy kis segítségre: mikor a nagylelkûségünkért gonoszsággal fizetnek, mikor megbánással telve viselkedünk és mikor a jövőnk szörnyen bizonytalanná válik. Aztán ott vannak azok, akik a segítséget félreértik és maguk után nem hagynak mást, csak pusztítást.
5. Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek, S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek. (...) Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk, S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk. Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk, És mindig kell idő arra, hogy szeressünk.
6. Akik végigmenekülik és végigrettegik az életüket, mert nem akarják megoldani a problémákat, azok vissza fogják ezt kapni, még súlyosabban. Senki nem fogja megúszni. Mindannyian megkapjuk. Akkor nem jobb kimondani, még ha fáj is? És addig megváltoztatni, amíg a gondolkodás szikrája bennünk van? Mert lehet megkeseredve élni. Kétségtelen. Csernus Imre
7. A megkeseredett ember csak mérget szór szét a világban. Mert csak a saját keserûsége okát látja benne. A megkeseredett ember mindig igazságtalan, mert igazság csak a teljességben lehet. A megkeseredett ember mindig bûntudatot ébreszt azokban, akiknek hálával tartozik, és szövetségest talál azokban, akik a dühe jogosságát fenntartás nélkül elfogadják. És végül mindig elfordul a szövetségeseitől. Ahogy elfordul azoktól is, akik pont azért nem lesznek szövetségesei, mert szeretik. Bartis Attila
8. A legtöbb ember könnyen megbántódik. Hogyha valami nem tetszik, de nem nagy horderejû dolog, akkor nem kell egyből a másik arcába mondani, se a barátoknak, se a gyerekeimnek, senkinek, mert abból mindig csak sértődés lesz. Till Attila
9. Az élet nem olyan hosszú, hogy ráérjünk a pesszimizmusra is, meg a szenvelgésre is, hogy állandóan nyûglődjünk meg panaszkodjunk. Néha lehet mérges az ember, arra talán van idő, de többre...? Gobbi Hilda
10. Mit segít a panasz? Semmit. És mégis kénytelen az ember legalább panaszkodni, mert ha ki nem beszéli magából azt a sok feszültséget, amit az élet ma ad, akkor megőrül. Móricz Zsigmond