Néhány ember úgy véli, hogy az intelligens fajok kihalnak, mielőtt szétterjednének a világûrben. Ha igazuk van, akkor az esti égbolt csendje egy temető némasága.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden faj végzete, hogy egyszer eltûnjék az univerzum halálkohó-ürességében. A pusztulást megelőzően azonban az összes intelligensnek nevezhető létforma oly naggyá válik, mint az univerzum maga. Ken Liu
2. Mindenki meghal, aki nem akar élni tovább. A természet okosabb, mint hinnénk. Apránként elveszítjük a barátainkat, elveszítünk mindent, egyre csak veszítünk és akkor azt mondjuk, mi a fenének élek én még a földön, ennek nincs értelme tovább.
3. A halál egyáltalán nem olyan rettenetes lény, mint ahogyan ostoba emberek hiszik. A halál nagy megnyugvás, csendesség. A halál olyan, mint egy jóindulatú óriás, amely, igaz, hogy letipor fenyőerdőket, és igaz, hogy tovább megy az északnémet síkságon is, csak akkor már szárazság a neve. A tisztességes halál jókedvû, nyugodt és csendes.
4. Mikor az emberi faj kihal a felhalmozott tudás egésze zûrzavarban és zuhanva szóródik szét és az univerzum nem tudhatja meg hogy egy parányi szegletében korlátozott ideig összegződött.
5. Legyen szó akár a csillagokról, akár a fekete lyukakról, bolygókról vagy emberekről, molekulákról vagy atomokról, végül minden szétesik. Élettartamuk hossza nagyon sokféle. Mégis arra kell számítanunk, hogy mindannyian meghalunk, az emberi faj is kihal, az élet és az elme, legalábbis ebben a világegyetemben, ugyancsak elmúlik, ami a fizikai törvények hosszú távú következménye. Az egyetlen újdonság az, hogy mi erről tudomást szerzünk. Brian Greene
6. A hallgatás egy fajtája: bámul az éjszaka, és álomba merül. Azt hiszem, ilyesféleképpen vagyunk a halállal... ámulva alszunk. David Herbert Richards Lawrence
7. Úgy látszik, ilyen a világ: addig irt valamilyen állatot, míg végül megijed, hogy végkép eltünteti a föld színéről és ezért az utolsóelőtti pillanatban elkerít neki egy szép és nyugodt kis kört, hogy legalább hírmondó maradjon belőle. Van emögött valami meghatóan ügyetlen lelkiismeretfurdalásféle. Bálint György
8. Az egészséges emberi elme nem ébred fel reggel azt gondolva, hogy ez az utolsó napja a Földön. De szerintem ez luxus, nem pedig átok. A tudat, hogy közel a vég, egyfajta szabadság, jó idő az elszámolásra.
9. Elképesztő, öngyilkos felelőtlenség az emberiség ún. "civilizált" világának részéről, amit Földünkkel, a bioszférával és annak globálisan értelmezendő módon a mentális, etikai értékeivel, a pszichoszférával mûvel. És oki tényezőként most nem a 7,5 milliárd emberről, a túlnépesedésről van szó. A földi bioszféra anyagi értelemben bőségesen képes lenne eltartani az emberiséget, ha tudatosan őriznénk, ha tervezett óvatossággal és az etikusan alkalmazott tudomány felhasználásával bánnánk vele. Nem szeretnék álnaivnak látszani, erre mondja szomorúan az angol, hogy wishful thinking, azaz ábrándozás. Falus András
10. A csönd sokféleképp értelmezhető. Az intelligencia jeleként. Minél többet hallgatunk, annál többet hallunk.