Minden faj végzete, hogy egyszer eltûnjék az univerzum halálkohó-ürességében. A pusztulást megelőzően azonban az összes intelligensnek nevezhető létforma oly naggyá válik, mint az univerzum maga.

Kapcsolódó idézetek

1. Ezt az utat minden civilizációnak be kell járnia: szûkös bölcsőben ébredünk, kitotyogunk belőle, szárnyra kapunk, egyre gyorsabban és gyorsabban repülünk, míg végül egybeolvadunk az univerzum sorsával. Minden értelmes lény végső sorsa mindig is az volt, hogy olyan hatalmassá váljanak, mint a gondolataik. Cixin Liu
2. Néhány ember úgy véli, hogy az intelligens fajok kihalnak, mielőtt szétterjednének a világûrben. Ha igazuk van, akkor az esti égbolt csendje egy temető némasága. Ted Chiang
3. Végül az egész világegyetemet át fogja itatni az intelligenciánk. Ez a világegyetem sorsa. Ray Kurzweil
4. Mikor az emberi faj kihal a felhalmozott tudás egésze zûrzavarban és zuhanva szóródik szét és az univerzum nem tudhatja meg hogy egy parányi szegletében korlátozott ideig összegződött.
5. A tudás hatalom. Az emberi faj pedig minden alkalommal visszaél a hatalmával. Egy nap az emberiség olyan tüzet szít, amelyet többé nem tud irányítani, és az egész univerzum égni fog.
6. Legyen szó akár a csillagokról, akár a fekete lyukakról, bolygókról vagy emberekről, molekulákról vagy atomokról, végül minden szétesik. Élettartamuk hossza nagyon sokféle. Mégis arra kell számítanunk, hogy mindannyian meghalunk, az emberi faj is kihal, az élet és az elme, legalábbis ebben a világegyetemben, ugyancsak elmúlik, ami a fizikai törvények hosszú távú következménye. Az egyetlen újdonság az, hogy mi erről tudomást szerzünk. Brian Greene
7. Az univerzumnak kezdete van, de vége nincs. Végtelen. A csillagoknak szintén van kezdetük, de aztán saját erejük által elpusztíttatnak. Véges. A történelem tanulsága: gyakran a bölcsesség birtokosai a leginkább bolondok. A halak a tengerben nem ismerik a szárazföldet. Ha ők is bölcsességgel bírnak, ők is elpusztíttatnak. Nevetségesebb az, hogy az ember átlépje a fénysebességet, mint hogy a hal a szárazföldön éljen. Ezt úgy is hívhatnánk, mint Isten végső figyelmeztetése a lázadóknak.
8. Minden véget ér. És újrakezdődik. Minden alkalommal nulláról indulunk. Majmok vagyunk, szerszámokat készítünk, barlangokban lakunk, feltaláljuk a tüzet, a kereket, az autót, a számítógépet, végül olyan jármûveket is, amelyek nem képesek elhagyni a naprendszerünket, mielőtt újfent kioltanánk a saját életünket. Lehet, hogy ez a természet törvénye, hogy a fajunk pusztulásra van ítélve, valahányszor felüti a fejét, akár itt, akár más bolygókon. Hogy egyetlen faj sem válhat túl intelligenssé. Maja Lunde
9. Mindaz, ami anyagszerû, hamar felszívódik a mindenség anyagába. Mindaz, ami ok, hamar feloldódik az egyetemes okban. Mindennek emlékezete hamar sírját leli az örökkévaló időben. Marcus Aurelius
10. Mi, emberek túlfejlődtünk. Annak az ára, hogy elég intelligensek legyünk első fajként felfogni a kozmosz létezését, az, hogy mindeközben egy egész univerzumnyi sötétséget is érzünk. Matt Haig