Nehezen lehet jó szívvel képviselni azt a hitet, hogy az euro-atlanti társadalmi berendezkedés és technikai civilizáció, ellentmondásaival, ártalmaival, a bolygó jövője iránti szégyentelen vakságával, millió hibájával olyan nagyon példamutató lenne (csak ugye jobbat eddig még nem találtak ki), de ha csupán idealizált múlt-képeket és kidagasztott mellû önazonosság-tudatot lehet vele szembeállítani, akkor nincs sok választás. Nem tudunk átszállni egy másik planétára, hiába lenne néha leginkább ehhez kedvünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A mi felelősségünk emberi lényekként, hogy együttmûködjünk, és egy olyan civilizációt hozzunk létre, amely elég bölcs ahhoz, hogy kinője ifjonti tévedéseit. Amennyiben meg tudjuk ezt valósítani - leszokunk arról, hogy háborúzással oldjuk meg a nézeteltéréseinket, egységesen szállunk szembe az új vírusokkal, visszafordítjuk a globális felmelegedést -, azzal időt és lehetőséget biztosíthatunk magunknak. Lehetőséget arra, hogy felkészüljünk olyan egyszeri katasztrófákra, amelyek egy csapásra eltörölhetnek minket, sőt, esetleg ki is védhessük ezeket. Avi Loeb
2. Csak az elmúlt néhány évtizedben kezdtük megérteni, hogy mindannyian egy olyan emberi társadalomba születtünk, amely természeténél fogva mindig is fenntarthatatlan volt. Most azonban, hogy már tisztában vagyunk ezzel a ténnyel, választanunk kell. Folytathatjuk eddigi gondtalan életünket, nevelgethetjük gyermekeinket és élhetünk az általunk felépített modern társadalom kínálta célok eléréséért, fittyet hányva annak, hogy a katasztrófa már a küszöbünkön áll. De változtathatunk is a helyzeten. Ez a választás korántsem egyszerû. Végül is emberi dolog ragaszkodni ahhoz, amit ismerünk, és félni attól vagy figyelmen kívül hagyni azt, amit nem. David Attenborough
3. Sokféleképpen lehet az egyik oldalon állni, ahogy sokféleképpen lehet a másikon is. Nem a sokféleséggel van baj, hanem a megosztottsággal, az értetlenséggel, az előítéletességgel, a közös értékek hiányával. Révai Gábor
4. A civilizáció javíthatatlan. Kultúránk nem fog önként józanabb és fenntarthatóbb életformára váltani. Ha nem szabunk neki határt, tovább nyomorítja az emberek nagy részét, és addig rombolja a bolygót, amíg össze nem omlik a civilizáció, és jó eséllyel maga a bolygó is. Derrick Jensen
5. Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnali előnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik. Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele. Elwyn Brooks White
6. Miért gyûlöljük egymást? Összetartozunk, ugyanegy planétán élünk, ugyanegy hajó utasai vagyunk. S ha szükséges is, hogy a civilizációk szembekerüljenek egymással, hogy előmozdítsák ezzel új szintézisek alakulását: borzalmas, hogy kölcsönösen fölfalják egymást. Antoine de Saint-Exupéry
7. Amint felhagynánk a kozmikus tudásunk bővítésével, azt kockáztatnánk, hogy visszatérünk azokhoz a túlhaladott és gyerekes gondolatokhoz, melyek szerint a világ képletesen és a szó szoros értelmében is körülöttünk forog. Egy ilyen sivár világban az anyagi javakat hajhászó, fegyverkező emberek a szûk látókörû, előítéletes gondolkodás áldozataivá válnának. És ezzel az emberiség tudásvágya egészen addig ki is lehelné a lelkét, amíg fel nem emelkedne egy új, tudásra szomjazó civilizáció, amely rettegés helyett ismét csodálattal adózna a kozmikus perspektíva előtt. Neil deGrasse Tyson
8. Az emberek csüggedten gondolnak a jövőre, mert egyre inkább tudatában vannak annak, hogy mi, az emberi faj, egy olyan igéző álmot kergettünk, mely romba döntött minket. Azt mondtuk magunknak, hogy a világ azért jött létre, hogy mi uralkodjunk rajta, így minél jobb a technológiánk, és minél jobban tudunk irányítani, annál jobb lesz a világunk. Mégis értetlenül állunk a tény előtt, hogy a világ minden egyes technológiai vívmánnyal csak még megkeseredettebb és zavarosabb lesz. Az általunk létrehozott jobb dolgok csak rosszabbá tesznek mindent. Elan Mastai
9. Az emberiséget számtalan súlyos probléma gyötri. Az ember elbukhat, és nem létre kárhoztathatja önmagát. De sokkal helyesebb volna, ha intelligenciáját arra használná fel, hogy elkerülje, vagy legalábbis késleltesse a kipusztulását.
10. A civilizáció élet és halál kérdése. Ez így kicsit fellengzősen hangzik, de valószínûleg igaz. Az emberek és emberi közösségek nem tudtak volna megélni ezen a bolygón, ha nem vették volna magukat körül - nem pusztán váraik, városaik és házaik falával, fegyverekkel, szerszámokkal, törvényekkel és intézményekkel, hanem - szimbólumok védőszféráival is: mítoszokkal és vallásokkal, hiedelmekkel és értékekkel, eszmékkel és teóriákkal, mûalkotások ragyogó csillagképeivel. Egyszóval, egy briliáns konstruktummal: civilizációjukkal. Hankiss Elemér