Nekem nem foglalkozásom van, hanem hivatásom - ez az a mondat, amit életük végéig ismételnek a színészek. Eleinte azért, mert tényleg élvezik, később meg azért, mert fogva tartja őket a szer, és nem bírnak lejönni róla.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden színész arra vágyik és azért mutogatja magát, mert valami nagyon nagy szeretetre vágyik, (...) és ez pont egy olyan szeretetéhség, ami rálökhet erre a pályára, nem pedig az, hogy "én annyira szeretem magam, és nézzetek". Borbély Alexandra
2. A színésznek minden öröme a maga jó szerepében van; jaj de fáj az nekünk, ha azt, amit eljátszottunk sokszor, egyszer lemajmolja más. Nem adom a magamét másnak s nem vágyódom én sem a máséra. Blaha Lujza
3. A színész (...) fogyasztási cikk is, hiszen arra van, hogy "fogyasszák". A színész nem arra való, hogy betegyék egy szekrénybe, hanem arra, hogy lássák és tapsoljanak neki. Azok a színészek, akik azt mondják, hogy nem szeretik a sikert, nem mondanak igazat. Mert akkor az ember ne menjen színésznek. Ha valaki nem szereti, ha tapsolnak, csináljon mást... Jean-Paul Belmondo
4. Ha a nő későn találkozik a boldogsággal, a szenvedélye rabja lesz, nem akar lelépni a színről, mint az öreg színésznők, akik sok-sok búcsúfellépéssel hosszabbítják meg pályájukat.
5. A színész rengeteg figyelmeztetést kap a szerepeitől arról, milyennek nem szabad lennie. Észreveszem, hogy én is ugyanazokat a rossz mondatokat használom az életemben, amiket a szereplő, ezért legközelebb már nem fogom elővenni őket. Persze ez nem azt jelenti, hogy a pályánk végén csupa tisztaság leszünk, mert minden rosszat kiszorítottak belőlünk a szerepek. De kapunk lehetőségeket, figyelmeztetéseket, hogy az életünk bizonyos hülyeségeit el tudjuk kerülni. Bezerédi Zoltán
6. Én vagyok veszedelmes. Mindig is az voltam (...). Szokásommá vált belerohanni a veszélybe. Nem, nem is szokást mondanék. Inkább szenvedélyem. Akár valami kábítószer. Nekem ez olyan, mint a kábítószer rabjainak az a helyes kis heroingolyócska, amit időnként le kell nyelniük, hogy az élet színes és ragyogó legyen, hogy érdemes legyen leélni. Ez így van rendjén. Vagy belehalok, vagy nem, majd elválik. Kábítószert sosem szedtem, sosem volt rá szükségem, a veszély volt a kábítószerem. De aki úgy él, mint én, veszélyt és romlást hozhat másokra. Agatha Christie
7. Mindenkinek a fejében és lelkében megfordulnak olyan gondolatok, érzések és indulatok, amiket nem mer megmutatni, kiélni, kiüvölteni, amikkel sokszor nem mer szembesülni sem. Ajándék az élettől, hogy ezt színészként megtehetem.
8. Mûvészettel foglalkozni és érteni, egymással szinkronban megélt szenvedés és gyönyör. Talán nagyobbrészt fájdalmas gyönyör, ezért lehetetlen megszabadulni tőle. Dimenziót váltani segít, létélményeket mutat. Olyan ez, mint a kábítószer, rákap az ember, a saját démonjává teszi a mûvészet szeretetét. Soha többet nem lehet szabadulni tőle. Beney Zsuzsa
9. Aki színésznek megy, annak van némi önbecsülési problémája. Elismerés- és szeretetvágy munkál bennünk. Szükségünk van arra, hogy állandó visszajelzést kapjunk. Pelsőczy Réka
10. Csodálatos ez a mi életünk: színészeké! Hogy kergetjük a napokat, egyiket a másik után, meg se gondolva, hogy hát bizony mindennap egy nap! Gondolunk is mi arra, hogy egy nap elmúltával ismét öregebbek leszünk. Blaha Lujza