Nem az a féltékenység a legnagyobb, amit nő egy másik nő iránt érez, hanem az, amit a feleség a barátokkal szemben érez, akik szabadságot, egyéni függetlenséget, átbeszélgetett éjszakákat, őszi tüzeket, boros és bortalan mámort, egyszóval mindazt jelentik, amely csak nagyon ritka házasságba fér bele, nagyon bölcs vagy nagyon buta asszonyok mellett.

Kapcsolódó idézetek

1. Akadnak néha nagy és erős érzések a világon. Azokba mindig sajnálat vegyül. Minél jobban szeretjük imádatunk tárgyát, annál inkább áldozatnak látjuk. A nő iránt való részvét némelyeknél túlcsap az értelem határain. Együttérzésük elérhetetlen körülmények közé helyezné a nőt, amilyenek nincsenek a világon, csak a képzeletünkben élnek, és még a levegőre is féltékenyek, amely körülveszi, még a természeti törvényekre is, még a születése előtt eltelt évezredekre is. Borisz Leonyidovics Paszternak
2. Ha egy nő szeret egy férfit, akkor az a nő él és vidám, és mindenkivel tud nevetni, csacsogni és kedves lenni, mert a lelkében boldog... A férfiak nem érthetik azt meg, hogy a nő csak abban az esetben érzi magát függetlennek és mindenkivel szemben fesztelennek, ha tudja, hogy szeretve van. Akkor lehet. Akkor úgy érzi, hogy olyan szabad, mint a madár. De a madár is visszajön estére a fészkébe. Móricz Zsigmond
3. A tisztán szerető női szívnek kötelessége a féltékenység. Abban a női szívben, amely nem féltékeny, egy csomó közöny is lakik. Eötvös Károly
4. A nőkben hatalmas gyûlölet tud felhalmozódni, ha a kapcsolatuk nem úgy alakul egy férfival, ahogyan elképzelik... Tényleg, és a barátság! A legtöbb ember úgy tartja, hogy valójában csak férfibarátság létezik, mert a nők nem képesek rá.
5. Az olyan asszony, akinek kedvese van, többnyire diszkrét, a társaságban kifogástalan modorú, a férfiakkal szemben tartózkodó. Ez természetes is. Hiszen a valóban szerelmes asszonyt sérti minden más férfi közeledése. Csak azok a nők kacérok, azok flörtölnek boldoggal-boldogtalannal, akik valójában senkivel szemben sincsenek érzésileg lekötve.
6. A féltékenység, tudja, rendszerint nem olyan ügy, aminek okai vannak. (...) Arra a tudatra alapozódik, hogy valaki úgy érzi, nem viszonozzák a szerelmét. És ezért az illető elkezd várni, figyelni, arra gyanakodik... hogy a szeretett személy valaki más felé fordul. Ami viszont szinte kivétel nélkül valóban meg is történik. Agatha Christie
7. A házasság mélységes szeretetről, egymásrautaltságról, elfogadásról, gondoskodásról, közös akaratról, megnyugvásról és önzésről is szól. Az is hozzátartozik, hogy megtanulom a másik szokásait, elviselem, ha morcos, segítek a fájdalmán, örülök a sikereinek, ott vagyok, amikor kell; minden apró kis hasztalannak tûnő pillanatban részévé válok az életének, egészen addig, amíg engedi, vagy ameddig nekem is jó.
8. Más a barátság és más a nők iránt érzett vonzódásunk, bár mindkettő szabad válasz­tásból jő. A szerelem tüze, megvallom, he­vesebb, égetőbb és maróbb; ámde kalandos és röpke tûz ez, hullámzó és csapodár; a láz tüze, mely emelkedik és esik s csak a subánk csücskénél tart. A barátság melege omló, mérsékelt és egyenletesen meleg; ál­landó, édes és olvatag hőmérséklet, nem for­róság és nem fojtogat. Michel de Montaigne
9. Mit ér a szerelem a férfi és nő között, akik folyton-folyvást látják egymást? Ha azonban nincs érkezésük találkozni, emiatt keservesen gyötrődnek. (...) Magányosan töltenek hosszú éjszakákat, gondolataik a felhők távolában szállnak egymás felé, és a múltak vágyaival telve egyszerû házikójukban emlékeznek - nos, akkor mondhatjuk, hogy megismerték az igaz szerelmet.
10. A házasságban az ember már nem önmagának él, hanem egy másikért is, és abban leli örömét, hogy a másikat boldoggá teszi. A másik is ezt teszi, és így a házaspár valóban egymásért él. Az igazi házasság mindig önzetlen kapcsolat.