Ugrás a tartalomra
Nem kell álszentnek lenni: én azt gondolom, a kereskedelmi tévé elsődleges célja a szórakoztatás, nem kell kultúrmissziót belerakni. Ez egy üzletszerû vállalkozás: a csatorna szórakoztat, a szórakoztatásból nézettséget, a nézettségből pedig pénzt csinál, ez a feladata, ezért kereskedelmi televízió. Ami nem nézett, az nem lesz kereskedelmi tévén, a kultúrmissziót inkább a közszolgálati tévén kellene számon kérni.
Kapcsolódó idézetek
-
A színháznak nem az a dolga, hogy az arcunkba tolja a hétköznapi valóságot. Erre van a tévé. A színház mitikus valóságot teremt, rendeltetése, hogy felemelje a nézőt és az alkotót.
Piros Ildikó
-
A kapitalizmus nem csak egyenlőtlenségeket teremt, hanem kulturális kényszereket is arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmakat lehet elkészíteni és milyeneket nem. (...) A kapitalizmus nem csak az, hogy a kamerát vagy az autót hogyan gyártják, hanem az is, hogy a mûsorokat hogyan gyártják és egyáltalán milyen mûsor jut el odáig, hogy emberek láthatják. Egy kereskedelmi tévé egy nagyon súlyosan ideologikusan mûködő kulturális intézmény, ami indoktrinál embereket bizonyos viselkedésmintákra, bizonyos kulturális felfogásokra stb. Ha ezt legalább tudatosítjuk magunkban, akkor valamilyen módon közösen fölfedezhetjük a manipuláltságunkat.
-
A televízió nem egyszerûen egy médium, hanem a televízió nagyon sok embernek pszichológiailag fontos. Nem a tartalom, ami benne megy, hanem a tény, hogy ott van a világ. És társ.
Till Attila
-
A televízió nem a kultúrát képviseli, hanem a vállalati kultúrát.
-
A szórakoztatás nem választható el a mûvészettől, és az a mûvészet, amely nem szórakoztat, nem is igazi mûvészet. Társadalmi igény és feladat, hogy a munka is szórakoztatóvá váljon, hiszen amit az ember jókedvvel csinál, az mindig eredményesebb, mindig hasznosabb. Ami nem szórakoztató - legyen szó munkáról, mûvészetről, puszta időtöltésről - az nem is lehet értékes az emberek számára.
Bródy János
-
A közérdeklődésre számot tartó mûsorok "értékét" sajnos jelenleg nem a társadalmi hasznosságuk, hanem a nézettség, illetve a reklámok elhelyezésének esélye adja. Vagyis, hogy jó reklámhordozó ereje van-e. Ezért nem lehet a kereskedelmi adókon tudományos ismeretterjesztést vagy egészségneveléssel foglalkozó témát találni. Ennek helyét a kétes hitelû természetgyógyászati vagy importált szenzációkat tartalmazó hírek foglalják el.
Tompa Anna
-
A mûvészetnek szerintem olyasféle szerepet kell betöltenie, hogy kizökkentsen a mindennapokból, és lehetőséget teremtsen arra, hogy valamit végiggondoljunk, amit e nélkül talán nem tennénk meg. Nem hiszek abban, hogy érdemes ennél többet vállalni, hogy a mûvészetnek nevelnie kellene. Éppen elég az embereket a szembesülésre ösztönözni.
-
Mi a célja ennek a technológiai fejlődésnek? Mit gondolunk, milyen magasabb célt szolgál? Bizonyára nem célja a családjaink integritása vagy boldogsága, amelyet az oktatási rendszernek, a televíziónak és a fogyasztói gazdaságnak rendeltünk alá. És nem lehet a közösségünk integritása vagy egészsége, amelyet még kevésbé becsülünk meg, mint a családunkat. Sem a hazaszeretet, hiszen sokkal jobban aggódunk a zászló, mint a föld meggyalázása miatt.
Wendell Berry
-
Nem hiszem, hogy a mûvészetnek kellene gondolkodnia a saját társadalmi jelentőségéről. Ha a mûvészetnek van feladata, akkor csak az, hogy magas szintû alkotásokat hozzon létre. A magas szintû alkotás pedig nem más, mint a lét autentikus megragadása. Ha ez sikerül, annak nyilván van hatása a világra. Amikor nagy mûvet olvasol, hallgatsz, látsz, akkor egyértelmû: e nélkül a mû nélkül immáron nem kompakt a világ.
Háy János
-
Teljesen nyilvánvaló, hogy minden mûvészetnek az a célja - hacsak nem "fogyasztásra", eladásra szánják, mint egy árucikket -, hogy a mûvész megmagyarázza önmagának és környezetének, miért él az ember, mi létének értelme.
Andrej Tarkovszkij