Ugrás a tartalomra
Nem kell nékem szegfû, rózsa,
kicsi kút a hold az égen,
nekem csak a két karod kell,
mikor megölelget éjjel,
nekem csak a két karod kell,
mikor megölelget éjjel!
Kapcsolódó idézetek
-
Nézd, milyen szép az éjjel,
Ránk köszönt csillagfénnyel,
A Hold mily fényesen ragyog,
És én oly boldog vagyok,
Jöjj, ne félj, senki se lát,
Bújj hozzám, ölelj át...!
Cserháti Zsuzsa
-
Nem is kéne hozzám szép szavakat szóljál,
csak egy icipicit énvelem is volnál,
csak úgy, hogy énhozzám közelebb hajolnál,
hogyha rám éreznél, hogyha rám hangolnál.
Nem is a szemedért, karjaidért, szádért,
nem is a szemedben rejtező világért,
hanem minden szóért, minden tikkadt vágyért.
Fekete Vince
-
Nem az kell... hogy valaki rám mosolyogjon - a te mosolyodra vágyom. Nem az kell, hogy valaki megsimogasson - a te érintésedet akarom. Nem az kell, hogy szeressek valakit - csak téged tudlak szeretni. (...) Nem az kell, hogy valaki szeressen - a te szeretetedre vágyom. Nem az kell, hogy valaki mellett éljek... csak az, hogy veled.
Csitáry-Hock Tamás
-
Hosszú álomból ébresztettél fel.
Lehet, álom csak, mikor két karod átölel.
Veled érzem úgy, hogy a lelkem súlytalan,
szívem meztelen.
Zuhanunk, szoríts most engem.
Caramel
-
Szeretlek, így egyszerûen,
ahogy ember szerethet embert,
mindenféle bájolgás nélkül, virágok nélkül,
csak átölel szemem, akár ég a tengert.
-
Nem vágyom másra, csak egy meleg ágyra, néhány kedves szóra és korlátlan hatalomra.
Ashleigh Brilliant
-
A sûrû éjben fény leszek,
Mi távolból hozzám vezet,
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek,
Ha szomjazol, én víz leszek,
S ha átölel majd két kezed,
Bármi lesz, bármi vár,
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.
-
Már nem nyugtat meg véső és ecset;
egyet kívánok: az égi szerelmet,
mely karját tárja felénk a keresztfán.
Michelangelo Buonarroti
-
Szeretlek, mert oly szép szemed van,
Hogy nappal van, hol az ragyog;
Még a lelkemben sincsen éjjel,
Pedig én oly sötét vagyok!
Vajda János
-
A magánytól kell megóvnod. Ne harcolj értem, hanem légy velem! Erre van szükségem.
Claudia Gray