Nem mindegy, hogy most négyes vagy hármas vagy ötös az a dolgozat? Egyébként meg számít, mert nyilván nem a gimnáziumban számít az, hogy hármast, négyest vagy ötöst ér el az ember, hanem hogy ha mindenben a maximumot akarom nyújtani, akkor amikor van egy nagy feladat, nem adom fel a felénél, hanem kitartok és végigcsinálom. Úgyhogy szerintem a neveltetés nagyon sokat hozzáad ahhoz, hogy mire viszi valaki, meg ahhoz is hozzátesz, hogy milyen személyiségû lesz valaki.

Kapcsolódó idézetek

1. A felelések, dolgozatok és vizsgák csupán egy lépést jelentenek a célunk eléréséhez, és az életben számos módja van annak, hogy sikereket érjünk el, a kiváló iskolai eredményeken túl is. A sikeres emberek legtöbbje nem ért el jó eredményeket az iskolában. Olykor többet tanulunk egy rossz osztályzatból: még kitartóbban küzdünk, megváltoztatjuk a gondolkodásunkat, és céltudatosabbak leszünk. És a sikeres élethez ez kell.
2. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg. Az fogja jól bírni az élet megpróbáltatásait és az lesz eredményes, aki gyerekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban nevelkedett, önbizalmát megerősítették, nem hagyva, hogy a külvilág (esetleg az iskola) tévesen értelmezett fölösleges követelményekkel túl korán megtörje. Akit megvédtek a külvilággal, igen, ha kell, az iskolával szemben is. Vekerdy Tamás
3. Fontos iskolába járni, de még fontosabb megszerezni az igazi tudást. Az elsőből nem mindig következik a második. Akár iskolázottak vagyunk, akár nem, saját felelősségünk megszerezni mindazt a tudást, amire szükségünk lehet. Austin Kleon
4. Azt mondjuk a gyerekeinknek: "nem számít, hogy nyersz, vagy vesztesz", de legyünk őszinték. A győzelem elég jó érzés. Semmi sem fogható ehhez a csodás pillanathoz. Azt hiszem, valószínûleg minden szülő ezt kívánja a gyerekének. És tudják, egy kicsit saját maguknak is. Így néha túl keményen próbálkozunk. És ez sok nehezteléshez és bûntudathoz vezethet. Szóval, mi az, ami túl sok? Én arra jutottam, hogy a bûntudat eltûnik, a díj pedig örök.
5. Azt hiszem, a legjelentősebb döntés, amit napról napra hozni tudok, az az általam megválasztott hozzáállás. Ez sokkal fontosabb, mint múltam, a taníttatásom, a gazdagságom, sikereim vagy kudarcaim, a hírnév vagy a fájdalom, hogy mások mit gondolnak, vagy mondanak rólam, a körülményeimről, a pozíciómról. A hozzáállás visz előre, vagy bénítja meg a fejlődésemet. Egyedül ez szítja a szenvedélyem, vagy ostromolja a reményem.
6. Ha rajtam múlna, az iskolának "mindössze" három feladata volna: megőrizni, vagy ha nincs, megteremteni a tanulási motivációt, kialakítani a tanulási képességeket és fejleszteni a szociális kompetenciákat. Ez a három dolog elég az egész életre. Ha mindez megvan, akkor a választott pályájához szükséges szaktudást már bárki könnyedén megszerzi.
7. A külső tényezők sosem determinálják teljesen az egyéniséget. Kérdés azonban, hogy milyen súllyal nehezedik rá neveltetése, az elsajátított hagyományok, a különféle környezeti hatások, s mennyire képes az egyén fölülemelkedni rajtuk. Georges Duby
8. Az emberek nem születnek jónak vagy rossznak. Talán hajlamosak rá, hogy ilyenek vagy olyanok legyenek, de az számít, ki hogyan éli le az életét. Cassandra Clare
9. A döntéseinknek súlya van. Minden választás hozzátesz valamit a személyiségünkhöz, és meghatározza, hogy milyen emberek vagyunk. Ted Chiang
10. A való világban valami sokkal többre van szükség, mint jó érdemjegyekre. Hívhatjuk rámenősségnek, kurázsinak, belevalóságnak, elszántságnak, virtusnak, agyafúrtságnak, merészségnek, állhatatosságnak és éleseszûségnek. Ez a tényező, bárhogy is nevezzük, sokkal inkább meghatározza az emberek jövőjét, mint az iskolai bizonyítványuk. Robert Toru Kiyosaki