Néztem a csillagokat az égbolton, a sok kvazár és galaxis pislákoló fényét, és az járt a fejemben, hogy pont ilyen távolságra vagyok attól, amit az emberek értelmes életnek neveznek.

Kapcsolódó idézetek

1. A gondolataim ki tudja, hol jártak éppen, talán több világnyi távolságban a valóságtól.
2. Reggel, mikor felkeltem, nem tudtam, miért kelek föl. Hogy mi az élet értelme. És ez olyan súllyal tört rám, mintha az univerzumban zuhantam volna, és nem a Föld felé, hanem ellentétes irányba. De ami a legjobban aggasztott, a körülöttem lévők közt sem láttam senki olyat, akiről azt gondoltam volna, hogy na, igen, az ő életének legalább van értelme. A Föld és rajta minden élőlény - velem együtt - ebbe a végtelen reménytelenségbe zuhant megállíthatatlanul. Ughy Szabina
3. Sûrûn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. (...) Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre. Wass Albert
4. A világot szinte már teljesen felosztották, ami maradt, azt szétdarabolták, meghódították, gyarmatosították. De ott vannak a csillagok, a messzi, soha el nem érhető világok, csak fel kell nézni az éjszakai égboltra. Ha tehetném, én magunkhoz csatolnám a bolygókat; gyakran jut eszembe. Elszomorító, hogy ily tisztán látni őket, és mégis végtelenül távoliak. Cecil John Rhodes
5. Néha úgy érzem, hogy az életem, amelyet lélegzetről lélegzetre élek, pusztán csak álom, s az éjszaka ködös, örvénylő álomképei az igaziak.
6. Sok mindent elfelejtettem, amiről azt hittem, hogy tudom, és sok mindent megtanultam, amit már elfelejtettem. Sok mindent látok, ami messze van, és sok mindent nem, ami itt van a szemem előtt.
7. A beteg mozdulatlan szemmel a mennyezetet nézte, és arra gondolt, hogy milyen furcsa is ez a szó: élni. Egyetlen értelme van csupán, és mégis minden embernek egyebet jelent. Wass Albert
8. Mikor a sziporkázó csillagokat bámulom, amint azok döbbenetes, gyönyörû alakokat rajzolnak ki, olyan, mintha a szemem megakadályozná, hogy bennük gyönyörködjek. Az egyetlen dolog, ami a szemem előtt lebeg, az egy arc. Egy ember arca, amit hiába próbálok, nem bírok kiverni a fejemből. Stephenie Meyer
9. Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli. Gulácsy Lajos Kálmán
10. Nézegetett erre, arra, de nem látta a végét. Képtelen volt felfogni. Nincs mit tenni. Nem tudott rájönni, hogy merre van az élet. Alessandro Baricco