Ugrás a tartalomra
Nincs képlet arra vonatkozóan, hogy egy szellemnek a növekedéshez mennyi táplálékra van szüksége; de ha ízlése a függetlenség felé vezérli őt, a gyors jövés-menésre, a vándorlásra, talán a kalandra is ösztönzi, amelyekre csak a legéberebb szellemek alkalmasak, akkor inkább szabadon él és sovány koszton, mint függőségben és teli gyomorral. A jó táncos nem akar elpocakosodni, ezért életerőt és nagyfokú rugalmasságot vár a táplálkozástól és nem tudom, hogy egy filozófus kívánhatna-e egyebet annál, hogy jó táncos legyen. A tánc az ideálja, mûvészete, áhítata és végső soron egyedüli "istentisztelete".
Kapcsolódó idézetek
-
Isten "táncolja" a teremtést. Õ a Táncos, a teremtés az Isten tánca. A tánc különbözik a táncostól, de mégsem létezik a táncostól függetlenül. (...) Abban a pillanatban, hogy a táncos megáll, a tánc megszûnik létezni. Isten keresése közben az ember túl sokat gondolkodik, túl sokat reflektál, és túl sokat beszél. (...) Maradj csendben, és nézd a táncot! Csak nézz: egy csillag, egy virág, egy hervadó levél, egy madár, kő... A tánc bármelyik töredéke megteszi. Nézz! Hallgass! Tapints! Ízlelj! És akkor, remélhetőleg, hamarosan megpillantod Õt - magát a Táncost.
Anthony de Mello
-
A test legtürelmetlenebbül mindig azt követeli, amire leginkább ráéhezett. A szellem, a lélek törvénye valahogy más; annak evés közben jön meg az étvágya. Ha azt koplalásra fogják, lassan az igények is elsorvadnak; éppen a koplalástól múlik el a szellemi éhségérzetünk.
Fekete Gyula
-
A tánc a mindenség lelke, minden mozog, minden forog, nincs megállás. De az örök mozgásnak rendszeres szabályai vannak, üteme van, a lélek adja.
G. Hajnóczy Rózsa
-
Igazi filozófus lévén, Szókratész szentül meg volt győződve arról, hogy a bölcs ember ösztönszerûleg igénytelen életet él. Õ maga még cipőt sem hordott; de ugyanakkor a piac szelleme sokszor rabul ejtette, és kiment, hogy az árukban gyönyörködjék. Amikor egy barátja aziránt érdeklődött, hogy miért teszi ezt, Szókratész ezt válaszolta:
- Azért szeretek odamenni, mert ott fedezem fel, hogy annyi minden nélkül is tökéletesen boldog vagyok.
A lelkiség nem annak a tudása, hogy mit akarsz, hanem annak a megértése, hogy mire nincs szükséged.
Anthony de Mello
-
A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát. A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus.
Hevesi Sándor
-
A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a mûvészetek között, mert nem puszta lefordítása és absztraktálása az életnek, hanem az élet maga.
Martha Graham
-
Tánc közben varázslat vesz körül. Minden összeáll. A világot pedig harmónia uralja. És egyetlen tökéletes pillanatig minden porcikáddal azt érzed, hogy élsz. De ahhoz, hogy táncosként megélj, olyan dolgokon kell keresztül menned, amik már nem tûnnek annyira varázslatosnak.
-
A filozófia, amely tulajdonképpen a szellem tápláléka, azokat, akik élni tudnak vele, felemeli a közönséges tömeg fölé, aszerint, hogy milyen fajta ez a táplálék.
Galileo Galilei
-
A tánc megtanított arra, hogy tiszteljem a másfajta embereket és az ő táncukat. A tánc mindig segít, ha háborog az ember lelke, ha jó kedve van, megszûnik a világ, nem létezik más, csak a zene, a mozdulat, a megnyugvás.
-
Ha szerelmes vagy, minden táncról azt képzeled, hogy igazi. Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok - de nem igaziak. Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést. Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám... de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább.
Müller Péter