Nincs olyan emberi társadalom, amelyben ne volna félelem és brutalitás, elnyomás és nyomorúság. A társadalmak közötti kapcsolatok, a törzsek, etnikumok, nemzetek, országok közötti konfliktusok pedig még ma is veszélyzónát alkotnak, tele potenciális romboló erőkkel. A társadalmi szövet szakadásain át az idegen világ szörnyei újra és újra bekúsznak vagy betörnek a mi világunkba.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem hiszem, hogy a társadalmat bárki is megformálhatná. A társadalom egy olyan szövedék, amelynek minden egyes résztvevő eleme formálja ezt a szövedéket, a legszürkébb, legkonvencionálisabb életek is, ezek is rányomják a bélyegüket, a deviánsok is, a bûnözők és a rend megszállottjai is, mindenki...
2. A reális félelmek valódi veszélyt jelentenek. Egy adott kultúrában, egy adott társadalomban megnövekedhet a félelem például háborútól, politikai átalakulásoktól, a megélhetés nehézségeitől, a lecsúszástól, a nyomortól. Rengeteg olyan dologgal van tele a világ, ami valódi fenyegetettséget jelent az ember számára. Popper Péter
3. Az embereknek szinte mindenütt a világon teljesen hamis képük van a saját fajtánkról. Azt hisszük, hogy (...) szörnyû, ártalmas dolgokat csakis szörnyek találhatnak ki, irányíthatnak és hozhatnak létre, gonosz vagy zavarodott emberek. Nem olyanok, mint mi. Ez tévedés. Azok, akik létrehozták az emberiség fennmaradását fenyegető, máig fennálló nukleáris veszélyt, rendes, közönséges politikusok, elemzők, katonai stratégák. Daniel Ellsberg
4. A járványhelyzet eddig nagy próbatétel, az egyéni és közösségi reakciók eltérők. Sokakban növekszik a szorongás, a kiszolgáltatottság és a kilátástalanság érzése, s ezek a szorongások tovább rombolhatják a társadalom szövetét. Bezárkózás, bûnbakképzés, félelem az idegenektől - gyakran szembesülünk azokkal a konkrét történetekkel, amelyek arra utalnak, hogy a karantén láthatatlan falakat emelt közénk, s ezeket a falakat nehéz lesz lebontani. Ugyanakkor számtalan olyan kezdeményezéssel is találkozunk, amelyek megmutatják a szolidaritás és az önzetlenség erejét. Kiss Tibor Noé
5. Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
6. A különböző kultúrák és korok mítoszai ugyanazokat az alapvető félelmeket tükrözik. (...) Közös borzalmak, amelyek az összes törzsnél és országban megtalálhatóak, amelyek mélyen beleivódtak minden emberbe: betegségek és járványok, háborúskodás, kapzsiság. (...) Mi van, ha ezek a dolgok nem csak babonák? Mi van, ha közvetlen kapcsolatban állnak egymással? Nem külön-külön létező félelmek, amelyeket csak a tudatalattink kapcsol össze. Mi van, ha a tényleges múltunkban gyökereznek? Más szóval, mi van, ha ezek nem csupán közös mítoszok? Hanem közös igazságok? Guillermo del Toro
7. Az egész világon szemben állnak egymással az emberiség részei, melyeket fajta, állampolgárság, gazdasági rendszer, vallás, nyelv sorol különböző csoportokba úgy, hogy nem "embertársai" egymásnak. Az egységes biológiai faj tagjai közötti ilyen, többé-kevésbé önkényes megkülönböztetések hallatlanul veszélyesek. Isaac Asimov
8. A félelem nem önmagában rossz, hiszen kiváló katalizátora lehet a pozitív változásoknak is. A félelem nem csupán letaglózni képes az egyént, sőt a társadalmat, hanem szárnyakat is adhat. Csak ehhez tudni kell, hogyan is mûködünk mi, emberek, és hogyan befolyásolja az életünket az egyik legrejtelmesebb, legijesztőbb és leghasznosabb érzelem: a félelem. Al Ghaoui Hesna
9. Nincs biztonság. Se védelem, se igazság, se szolidaritás. Csak az erősek joga létezik, semmi más. A világ a borzalmak helyszíne, amelyektől csak a gyenge biztonsági rendszerek vékonyan szőtt hálója védi meg az embert. De az egyensúly törékeny. Aki átcsúszik ezen a hálón, az a semmibe hullik. Charlotte Link
10. Emberi vonásunk, hogy társas kapcsolatokra van szükségünk. Megtehetjük, hogy úgy teszünk, mintha ezek nélkül is lehetne élni, de olykor nagy árat kell fizetni ezért. A biztonságot adó magány egyben szorongással is fenyeget, ami a külvilágot még veszélyesebbnek, az embereket ijesztőbbnek mutatja. Tari Annamária