Nincsen bátorság félelem nélkül. Pont úgy, ahogy fény sincs sötétség nélkül. Magaslatokat sem tapasztalhatunk meg anélkül, hogy tudnánk, milyen lent lenni, és néha el kell érni a tenger legmélyebb pontját, a tengerfeneket is ahhoz, hogy a lábunkat a földnek vetve elrugaszkodjunk, egyenes fölfelé, a hullámok tetejére.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is...
2. Rohadtul nem komfortos átlépni a korlátainkat, olyan, mintha az ember lábai alól kifutna a talaj. Megszûnik a stabilitás, megkérdőjeleződik sok, biztosnak hitt alapköve az életünknek. A semmiben lebegünk. Az egyetlen dolog, amit tehetünk az az, hogy megtanulnunk önmagunkba kapaszkodni. Elfogadjuk, hogy most ez egy nehéz helyzet, elfogadjuk, hogy szenvedünk. Nem söpörjük a szőnyeg alá. Piszkosul fáj, de a szívünk mélyén már sejtjük, sőt, tudjuk, hogy ezek az instabil momentumok fognak minket eljuttatni a következő szinthez. Hiszen nincs fent lent nélkül.
3. Nem könnyû távol tartani a félelmet. És nem is lehet mindig. (...) Egy folyóban úszunk. A nyílt tengerre is kisodorhatnak minket olyan áramlatok, amelyekre nincs befolyásunk. Azon kaphatjuk magunkat, hogy nálunk sokkal erősebb áramlatok ellenében próbálunk úszni. És bármikor megfulladhatunk. Kim Stanley Robinson
4. A szívünk mélyén mindannyian (...) a bátorsággal asszociáljuk, ha valaki hajlandó a bukás veszélyével járó nagy kockázatot vállalni, és ha katasztrófa után képes visszakapaszkodni. De ebben tévedünk. (...) Nagyobb bátorság és hősiesség kell ahhoz, hogy ellenálljunk az emberi késztetésnek, hogy ne az azonnali kielégülést, ne a könnyebb utat válasszuk, hanem minden nap megtegyük a magunk tudatos és fájdalmas lépéseit, mindig felkészülve az elképzelhetetlenre. Malcolm Gladwell
5. A félelem olyan, mint egy hatalmas, megzabolázhatatlan hullám. Amire megtanulhatunk ügyesen felfeküdni, és ha eléggé bízunk magunkban, akkor kellően ellazulva képesek lehetünk felvenni a hullám ritmusát. Ez esetben is dobál is minket egy darabig a hátán, de végül ad egy jókora löketet, amellyel kisodor minket a partra. Al Ghaoui Hesna
6. Félelem nélkül nincsen bátorság. Ha nem kellene leküzdeni a félelmet, akkor az nem bátorság lenne, hanem szimplán ostobaság. Bear Grylls
7. Félelem nélkül nincs bátorság.
8. Leírhatatlan érzés szembenézni a tengerrel! Az állandóan változó, a partot szüntelenül nyaldosó hullámok tele vannak élettel, olyan távoli földekre jutnak el, melyekről semmit sem tudok!
9. Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar, Örök hullámzás a víz felszíne. De lent a mélyben háborítlanul Pihen a tenger s az ember szíve, Hadd hullámozzék a víz felszíne. Reményik Sándor
10. Olykor meg kell érinteni a mélység fenekét, nehogy elfelejtsük, merre van a fölfelé. Kathy Lette