Noha az ember eljutott már a Holdra, és feltérképezte saját génállományát, az egymással való érintkezés formái nem feltétlen nemesedtek azóta, hogy az őskorban mamutra vadásztunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az Emberiség elment a Holdra, felhasította az atomot, évtizedekkel meghosszabbította az emberi életet, szimfóniákat, remekmûvû könyveket írt, képeket és szobrokat alkotott, és közben olyan dedóba illő hülye gyerek maradt, mint volt öt- vagy tízmillió év előtt. Márai Sándor
2. Ha az emberiség őstörténetét tanulmányozzuk, mennél mélyebbre megyünk vissza, a paradicsomi állapottól annál távolabb álló viszonyokat találunk. Mennél inkább közeledünk az emberiség ősállapota felé, vagyis mennél inkább távolodunk a mai kultúremberétől, annál sûrûbben találkozunk a vadság, a kegyetlenség, a vérszomj, a gyilkolási hajlam és a kannibalizmus megnyilvánulásaival. S ez nem is képzelhető másképp, ha elismerjük, hogy az emberiségben megvan a képesség, hogy akarata irányában lassanként megváltozzék. Wilhelm Ostwald
3. Mi emberek azokat a tulajdonságainkat őriztük meg az evolúció során, amelyek a pusztítást szolgálják. Ezt mutatja a törzsi életforma, az agresszív terület védelmezése. Önző nemi és fajfenntartó ösztöneink szinte lehetetlenné teszik a törzsi kereteket meghaladó kooperációt.
4. Mióta az ember először hagyta el a Föld légkörét, és megtette az első apró lépéseket a végtelen felé, a világûr politikai csatatérré lett. Többről van szó, mint hogy mely országok milyen fizikai területeket követelhetnek maguknak (például a Holdon vagy a Marson): hasonlóan ahhoz, ami a Földön zajlott az elmúlt évszázadok során, a leendő gyarmatokhoz vezető út megtételéhez szükséges köztes állomások és az út közbeni csomópontok ellenőrzése is fontos. Ha nem tudunk megállapodni a használatukra és az így elérhetővé váló területekre vonatkozó jogi keretekről, akkor pontosan ugyanolyan harcokat vívhatunk értük, mint amilyenek az emberi történelem nagyobb részében a Földön zajlottak. Tim Marshall
5. Néha arra gondolok, hogy voltaképpen még majmok vagyunk, és egymás szagához vonzódunk, ilyen alapon keressük egymás közelségét. Katarina Mazetti
6. Mi, emberek evolúciósan alkalmazkodtunk a húsfogyasztáshoz. Időnként nagyon sok húst ettünk. Õseink annyira szerették, hogy Afrikán és Dél-Ázsián kívül gyakorlatilag mindenhol sikerült kiirtaniuk minden nagyobb állatfajt. Valaha rengeteg nagy testû állat élt Európában - mamutok, gyapjas orrszarvúk, őstulkok, óriásszarvasok -, de mi mindet megettük. Nicklas Brendborg
7. Az emberi vonás, amin a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít. Stephen Hawking
8. Azt hiszem, azért megyünk a Holdra, mert az ember szereti a kihívásokat. Természeténél fogva a lényének a része ez a vonás... éppen olyan magától értetődő, mint hogy a lazac árral szemben úszik. Neil Alden Armstrong
9. A mai vadászó-gyûjtögető közösségek megfigyelése révén megismerhetünk néhány lehetőséget, amelyek az ősi vadászó-gyûjtögetőknek is rendelkezésére álltak, ezeknek a lehetőségeknek a tárháza azonban akkoriban jóval nagyobb volt... és a legnagyobb részét ma már sajnos nem látjuk. A Homo Sapiens "természetes életmódjáról" szóló heves viták szem elől tévesztik a lényeget. A kognitív forradalom óta a Sapiensnek nem csupán egyetlen természetes életmódja van. Kulturális választások vannak, zavarba ejtően nagy számú választási lehetőséggel. Yuval Noah Harari
10. Azokon a vidékeken, ahol az állatok ritkán találkoznak emberrel, roppant kíváncsivá válnak, előszeretettel szaglásszák, nézegetik a sátrakat. Ahogy mi bámuljuk őket napközben, úgy figyelnek ők bennünket éjszaka. Kordos Szabolcs