Ugrás a tartalomra
Azokon a vidékeken, ahol az állatok ritkán találkoznak emberrel, roppant kíváncsivá válnak, előszeretettel szaglásszák, nézegetik a sátrakat. Ahogy mi bámuljuk őket napközben, úgy figyelnek ők bennünket éjszaka.
Kapcsolódó idézetek
-
A kutyáink ismernek bennünket - valószínûleg sokkal jobban, mint mi őket. Tökéletes hallgatózók és leselkedők: kihasználják, hogy beengedjük őket a magánéletünkbe, és kikémlelik minden mozdulatunkat. Tudják, mikor jövünk, mikor megyünk. Kiismerik a szokásainkat: hogy mennyi időt töltünk a fürdőszobában, és mennyit a tévé előtt. Tudják, kivel alszunk, mit eszünk, miből eszünk és kivel alszunk túl sokat. Úgy néznek bennünket, ahogyan egyetlen más állat sem.
-
De miért ugatnak éjjel a kutyák? Miért ugatnak olyankor is, amikor nincs, amit megugassanak? Órák hosszat bámulnak bele a sötétbe, és ugatnak, ugatnak szüntelenül. Konok állhatatossággal igyekeznek az ember figyelmét felhívni valami titokzatos dologra, valami fantomra, amit csak ők látnak. Vajon mit látnak? Vajon érzékük valóban annyival finomabb-e a mienknél? Közülünk csak szentek és kisgyermekek látják néha a láthatatlant.
Széchenyi Zsigmond
-
Amikor más állatokat megfigyelünk, a saját világunk is kitágul és elmélyül. Csak hallgasd a kabócákat, és rájössz, hogy a növények halkan rezgő daloktól zengenek. Figyelj meg egy sétáló kutyát, és észreveszed, hogy a városokat olyan illatfonalak hálózzák be, amelyek lakóik élettörténetét hordozzák.
-
Az élet sokfélesége körülöttünk valami egészen csodálatos dolog. Tarka madarak, puha szőrzetû emlősök, lenyûgöző kétéltûek vagy hasznos földigiliszták: mindenhol van érdekes látnivaló. És éppen ez a mi gyenge pontunk: csak azt tudjuk megcsodálni, amit a szemünk érzékel. Ugyanakkor az állatvilág nagy része oly parányi, hogy csak nagyítóval, sőt inkább csak mikroszkóp alatt tárulkozik fel előttünk.
Peter Wohlleben
-
Kár, hogy az emberek nem olyanok, mint az állatok. Az állatok sosem akarnak megváltoztatni senkit. Velünk akarnak lenni, és kész. Nem szabnak feltételeket a barátságnak, hanem úgy szeretnek minket, ahogy vagyunk. Meghallgatják a panaszainkat, megvigasztalnak, ha bánt valami, és csak egy kis kedvességet kérnek cserébe.
Bill Watterson
-
Az emberek világában, éppen úgy, mint az állatokéban, fontos a testbeszéd és a viselkedés tanulmányozása, sokkal inkább, mint a szóbeli közléseké. Az állatok egyszerûek, őszinték. Csak az ember rejti érzéseit a szavak ködfüggönye mögé.
Katarina Mazetti
-
Vagyunk úgy néha egy-egy állattal, hogy akaratlanul is kételkedünk - állat-e vajon? És szinte félünk tőle, mert hátha elvarázsolt ember.
Selma Lagerlöf
-
Ültél már valaha csendesen szemlélődve egy kertben vagy egy parkban? Minél tovább nézed, annál gazdagabb látvány tárul eléd. Lassacskán parányi bonyolult világok mutatkoznak meg, és hirtelen a természet sokkal élőbbnek tûnik, mint korábban.
-
Miért néznek az állatok
folyton,
mit bámulnak rajtunk
ennyire,
mit akarnak, mert akarnak
valamit,
legyőztük őket, de nem hagynak
örülni.
Krusovszky Dénes
-
Az ő szemükkel látunk, csakúgy, mint a magunkéval. Odaadóbban figyelünk, elmélyültebben gondolkozunk, egy oly vidéket derítünk fel, melyet korábban nem ismertünk. Szükségünk van a kedvességükre és a gondoskodásukra - és örömmel vesszük észre, hogy nekik is szükségük van ránk.