Nyilván nem túl jó hír, hogy az embernek egy hónapig közös szobában kell laknia a testvérével, de hát nincs egy kis pizsamabuli hangulata az egésznek? (...) Itt megerősíthetik azt az érzést, hogy sosem maradnak magukra, mivel a rokoni kötelék összefûzi őket, és ezért (...) nem kell görcsölnie azon, hogy mindig frissen zuhanyozva jelenjen meg (...), hogy levágja a lábkörmeit, vagy fújja be magát dezodorral. Szabadon büföghet vagy pukizhat, a többiek akkor sem szûnnek meg szeretni őt.

Kapcsolódó idézetek

1. Emberek milliói, akik párjukkal, családjukkal élnek, talán bele sem gondolnak, milyen keserves dolog a "szabadság". Hogy a függetlenség rabságában sínylődve az embernek nincs más vágya, mint egy társ, aki mellette van este, amikor lefekszik, s reggel, amikor kinyitja a szemét. Hogy karját kinyújtva ujjai cirógatóan suhannak végig hátának selymes bőrén. S hogy milyen jóleső érzés csak úgy megérinteni, érezni a közelségét.
2. Ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. Életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. Ezt az érzést semmiféle szenvedély nem sem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele. Charlotte Bronte
3. Együtt izgulni, (...) meg közösen feltenni kérdéseket, (...) az sokkal könnyebb és megnyugtatóbb, mint otthon egyedül félni a világtól, és nem kinyitni még az ablakot sem.
4. Rendesen idegenek előtt palástoljuk hibáinkat s személyiségünk jó oldalait fitogtat­juk, míg azokkal, kikhez a szív és vér legerő­sebb kötelékei fûznek, kíméletlenül éreztetjük változó kedélyhangulatunk minden szeszélyét, hibáink egész súlyát, hanyag magatartásunk kiábrándító hátrányait. Pedig mily édessé, nyájassá válnék a családi kör, ha mindenki ünnepi ruhában mutatná be egyéniségét, ha kölcsönös elnézés, egymás iránti tisztelet, szelídség és finomság uralkodnék a házinép között! Wohl Janka
5. A rossz sohase olyan rossz (...), ha az ember rá tud kényszeríteni valakit, akit ismer és szeret, hogy vele együtt szenvedje el. Ez rendszerint nem megy, mindenki túlságosan el van foglalva a maga bajával, és ők akarják rávenni az embert, hogy velük szenvedjen. De ha sikerül, könnyebb elviselni, hogy ez az átkozott világ megy tovább közönyösen a maga útján, s nem vesz tudomást róla, hogy az ember ott áll az utcasarkon. Persze, az ilyesmi nem gyerekjáték a barátok számára. Az ember pokolian érzi magát, amikor szenvedni látja őket. (...) A börtönben egyvalami volt jó: általánossá tette a rosszat, így aztán a szenvedéseik is egyenértékûek voltak. Nem kellett veszekedniük és kölcsönösen az együttérzés hiányával vádolniuk egymást.
6. Lesz idő az ember életében, amikor a nagyvilág minden dámája, öröme és fájdalma elfér egyetlen kis szobában. Ahonnan ki se kell lépni. Mert minden megtörténik, ami két ember közt megtörténhet, akik szeretetük okán és a betegség okozta kényszerből egymás elfogadására szorulnak. Schäffer Erzsébet
7. Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni. Popper Péter
8. Egy családban lehet szabadság abban is, hogy ki mit szeret és ki mit nem; nem kell mindig együtt mozogni, lehet önálló tér, szabad akarat. Braun Róbert
9. Fogság és magány - a két képzet rendszerint egybemosódik fogalmunkban. Tévesen! A fogoly nincs egyedül, hiszen a fogház hatalmas közösség, amiből a legszigorúbb elszigeteléssel sem tudnak senkit sem kirekeszteni, hacsak magát ki nem taszítja belőle az ember. A megalázottak testvérisége a börtön nyomása alatt születik meg. Ez teszi töménnyé, edzetté, érzékennyé.
10. Ahogy egy buliban sem mindenki a legjobb barátod, az egyik érzést jobban szereted a testedben tapasztalni, mint a másikat. De egyszer csak jobban megismered őket, talán mégsem olyan rosszak, sőt lehet, hogy van pár meglepő tulajdonságuk is. Eline Snel