"Önálló élet reménye nélkül élni" annak, aki szerette, megszokta és jól használta az önállóságát - több, mint változás. Legnemesebb tulajdonságainkat kell előhívni magunkból, hogy el tudjuk fogadni ezt az élethelyzetet.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki jobb akar lenni, az magát szereti leginkább, aki élvezni akar, az is. Csak az mond le arról, ami, az énjéről, aki mindazt elfogadja, ami következményekkel jár. Albert Camus
2. Ahhoz hogy szeretni tudjunk, késznek kell lennünk elfogadni a magányt, a sajátunkat és a másikét. Szeretni azt jelenti, hogy azt mondjuk valakinek: igen, szeretlek olyannak, amilyen vagy. Még ha nem is felelsz meg álmaimnak és reményeimnek, nagyobb örömet jelent az, hogy létezel, mint az álmaim. André Comte-Sponville
3. Az önállóság (...) lehetővé teszi, hogy mi irányítsuk az életünket, ne minket irányítsanak végig rajta, és így mindannyian azok legyünk, a jogok rendszere adta kereteken belül, amikké magunkat formáljuk.
4. Annyira könnyû nemet mondani, és annyira egyszerû ott maradni, ahol tartunk, nem változtatva az életünkön. Viszont millió példa van arra, mennyi minden jó alakulhat ki, ha mégse adjuk fel. Ha élünk az adott pillanattal. Ha jön a lehetőség, akkor álljunk elébe. Csabai Márk
5. A teljes élet igénye a képességeink és lehetőségeink kiteljesítésének vágyát jelenti. A modern embernek képesnek kellene lennie arra, hogy megfogalmazza élete értelmét, amely túl kell hogy mutasson a létfenntartáson. Jó, ha erre több szempontból is képesek vagyunk. Jó, ha eredményesnek is érezhetjük magunkat. A legbonyolultabb emberi életvitel is leegyszerûsíthető: olyan feladatokra van szükségünk, amelyeknek szeretünk megfelelni. Ezek felkutatásával tehetjük a legtöbbet annak érdekében, hogy jól éljük az életünket. Erőss Zsolt
6. Sok emberből (...) egyszerûen hiányzik a függetlenség, a szabad vélemény, az önálló állásfoglalás utáni vágy - röviden szólva, az ilyen embernek nincs egyénisége. Akinek van, az vagy össze tudja egyeztetni a társadalom összegyéniségével, vagy nem. Ha igen, akkor önként alkalmazkodik, tehát lehet szabad. Ha nem, akkor kényszerûen alkalmazkodik, vagy fellázad. Benedek István
7. Az életet úgy tudjuk csak igazán megszeretni, ha el tudjuk fogadni, hogy ez így van, így volt, és így is lesz. Nem mindig a legjobbat fogjuk kapni, nem mindig úgy fognak alakulni a dolgok, ahogyan mi azt szeretnénk, de dönthetünk úgy, hogy mindig azt keressük, hogy adott helyzetben mi lehet a jó, vagy éppen mi az, amit az élet tanítani szeretne nekünk ezen keresztül. Szabó Péter
8. Kik azok az egyedülállók? Azok, akikből elmúlt a szükség, hogy szükségesek legyenek; azok, akik tökéletesen elégedettek magukban úgy, ahogy vannak. Azok, akiknek nincs szükségük másra, hogy azt mondja nekik: "Jelentesz valamit." Az ő jelentőségük belül van; az ő jelentőségük nem másoktól ered. Nem könyörögnek érte, nem kérik - az ő jelentőségük a saját létezésükből fakad. Osho
9. Bár elutasítom ezt vagy azt, maradéktalanul elfogadom magam! Senkinek sem kell megfelelnie egy normának, bőven elég, ha szeretettel veszi körül önmagát.
10. Önmagunk elfogadása minden tekintetben - nem kedvelt vagy nem megfelelőnek tartott vonásainkkal egyetemben - azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eséllyel hozunk helyes döntéseket. Csak akkor tudjuk eldönteni, merre tartsunk, ha pontos képünk van arról, hol tartunk.