Öreg vagyok már én, Nem dolgozok már én. Ej, ahol kocsmát látok, Ej, oda megyek már én.

Kapcsolódó idézetek

1. Öregszem és fáradt vagyok. Kezd fanyar lenni, ami édes, az idő szép lassan kivégez s nemsoká mindent itt hagyok. Szabó Lőrinc
2. Ha legközelebb látlak, Már nem figyelek rád, Nem fordulok utánad, Megyek csak tovább. Kovács Kati
3. Félig én már át vagyok. Úgy nézz rám, ha elmegyek, Látsz-e újra engemet, Azt te már nem tudhatod. Nagy Endre
4. Az ember lassan megöregszik, A jövőnél már fontosabb a múlt. Nem jön felénk, ami előttünk fekszik, Csak könyörtelen elmarad az út.
5. Nem akarok dolgozni nem fogok dolgozni inkább meghalok eddig sem dolgoztam eztán sem fogok. József Attila
6. Öregszem már... Öregszem... Nadrágom szárát föl kell, hogy szegessem. Válasszam a hajam fülemnél? Szabad barackot ennem, S fehér flanellruhában a tengerpartra mennem? Hallgattam a sziréneket, egymást hívták, nem engem. Úgy hiszem, nékem már nem énekelnek. Thomas Stearns Eliot
7. Az ember akkor megy el, amikor már nincs reá szükség. Addig nem. (...) És reám már nincsen többé szükség. Wass Albert
8. Belefáradtam, hagyd a harcot, hisz oly hamar öregszünk, meglásd. Nézz a tükörbe: őszülünk már.
9. Egyszer úgyis mindenki ráakad valakire, aki közli, hogy az ifjúság véget ért. Most te jössz. Jó mulatást!
10. Már fel sem kell néznem, úgy teszem a dolgomat; minden mozdulat magától jön, s közben olyan érzésem van, mintha egyidejûleg egy másik dimenzióban járnék, emlékképek között. Ez az öregség. Vavyan Fable