Öröm, te csalfa vendég, Te lenge nád! Mért nincsen a szívekben Szilárd tanyád?

Kapcsolódó idézetek

1. Öröm, te csalfa vendég, Te lenge nád! Miért nincs a szívekben Szilárd tanyád? Garay János
2. A te szíved, gyönge szíved, Csak tréfát üzött belőlem; Még se foglak elfeledni, Csak a néma temetőben. Reviczky Gyula
3. Szólongatom olykor magam: be szépek A föld csudái, látod, bús nomád? Miért hát mindig bánat a komád, És sóhajszéllel bélelt halk beszéded? Tóth Árpád
4. Hol a harag tanyát üt, nincs helye az észnek!
5. Ó, szelíd érzései, lágy hangjai, jósága és csillapodása a megbántott léleknek, olvadó öröme az első érzékeny szerelemnek - hol vagytok, merre vagytok? Ivan Szergejevics Turgenyev
6. Mégsem vagy boldog, mert fájdalmad hordod, és őseid földjére vágyik szíved.
7. Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tûrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tûrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy - ember! Tóth Árpád
8. Csitt. A nád susog. "Várj egy kicsit". Imádom őt. A szél sivít. Úgy várom. Ám nincs senki itt. Csitt.
9. Az a gyáva, Ki, amit érez, elrejti magába, És ami benne gyönge, emberi, A másiknak föltárni nem meri. Mért várod őt, ha nem ezért? A boldog élet vágya nem kisért? Galambok közt, virágos szigeten, Békés, családi kör, parányi házban. Az élet szép... Tenéked magyarázzam? Heltai Jenő
10. Miért olyan egyik-másik mondat, mint egy tőr, miért hatol át egy tőr olyan könnyen a bőrön, a szív miért nem viseli el a tőrdöfést? Jón Kalman Stefánsson