Ugrás a tartalomra
Csitt.
A nád susog. "Várj egy kicsit".
Imádom őt. A szél sivít.
Úgy várom. Ám nincs senki itt.
Csitt.
Kapcsolódó idézetek
-
A Nap lement. És én még várok, várok.
Terád várok. Nem jössz? És sírdogálok:
Szivemre a bánat halk csöppekben csurog.
József Attila
-
Nem akarok semmit.
Állok a közeledben,
beleszagolok a szélbe.
Simogatom a neved.
Balla Zsófia
-
Valami hiányzik, ami nincs.
A csend.
-
Társak nem voltak,
Magam voltam csak.
Én már fáradok,
Mindent rád hagyok,
Kérlek, engedj el!
Nekem mennem kell,
A csendnek hódolok.
Hallgass, hallgatok...
Bonanza Banzai
-
Hûvös szellő jött. Lement már a nap.
Érdemes-e, kell-e még várni rád?
Nem felelt senki. Néma volt a táj
s könnyezni kezdett sok-sok vadvirág.
-
Várom, hogy szóljon -
félrehallom
a csendet.
-
A kiáltások elmúlnak, és elcsattan a káromkodó üvöltés is, de a szeretet simogató lágy szava mindig kísért, mindig susog, mindig igaz és múlhatatlan, mint a nyírfák suttogása, ha nincs is szél, és a nádas titokzatos sóhajtása, ha szellő se mozdul az álmodozó víz felett.
Fekete István
-
Hangod hallom, ha fúj szél,
Mondd, hol maradsz, ha a csend kísér?
Elsuttognám minden titkomat,
Vágyom rád, oly` messze vagy.
Zanzibár
-
Várlak, hogy itt légy,
hogy eljöjj és megörvendeztess.
Várom a lombzajt.
Várom a harmatcseppek
piciny csengetését.
Várom az apró füvek suttogását.
Várlak Téged!...
...szívem ős mély dobbanását
várom a csendes éjben.
-
Az igazi szerelem színtelen,
hallgatag, mint a hétköznapok.
Csak az énekel, aki vár valakit.
Az egymásra kulcsolt kezek hallgatagok.