Rám tört a búskomorság, vagy még annál is rosszabb - a melankolikus spleen. Megesik ez, ha valami nagy dolgot vittél véghez, és egy időre elengedheted magad. Látszólag minden a legnagyobb rendben, de isten tudja, honnan, rád tör valami tompa, megmagyarázhatatlan bánat, amitől a falra tudnál mászni.

Kapcsolódó idézetek

1. Van, hogy az ember lelkének bádogserlegébe több rettegés már nem fér bele, s akkor hirtelen túlcsordul a fájdalom. Amikor ez bekövetkezik, vagy őrület szállja meg az illetőt, vagy hirtelen akkora nyugalom keríti hatalmába, amit addig elképzelni sem tudott. Böszörményi Gyula
2. Van, hogy az ember lelkének bádogserlegébe több rettegés már nem fér bele, s akkor hirtelen túlcsordul a fájdalom. Amikor ez bekövetkezik, vagy őrület szállja meg az illetőt, vagy hirtelen akkora nyugalom keríti hatalmába, amit addig elképzelni sem tudott. Böszörményi Gyula
3. Senki sem bánt, nem fenyeget. Mégis úgy érzed, összeroppansz, nem bírod tovább, sebek fakadnak fel benned, vérzel belül. Hangok, képek - s a hozzájuk csatlakozó emlékezet osztja a sebeket; lemészárolt tetszhalott és kivérzett vágyaid felhorgadnak, összecsapnak tudásoddal, nem bánják, állod-e; s te nem állod. Leülsz. Pihenned kell. Töröd a fejed. Kimenekülnél. A visszaút ismerős... túl könnyû lenne visszamenni. És ha előre mennél? Mit találhatsz?... Talán csak álmodod. Rémálom kategóriás őrület. Még mindig felébredhetsz. Láthatod, van esély. Vavyan Fable
4. Soha nem hittem, hogy a bánat tud olyan erős lenni, mint a fizikai fájdalom. Mikor elkap hirtelen, olyan, mint egy görcs, mint egy fogfájás, összegörnyedek, mert nem bírok egyenesen maradni. Összeszorítom az öklömet, hullanak a könnyeim, és azt hiszem, megrepedek és kihullanak a belső részeim. Talán ha ordítanék, széttépnék valamit, vagy a földhöz verdesném magam, az segítene.
5. A lelkednek van egy része, amit bár lehet, hogy nem érzel mindig, de ott van. Olyan, hogy felkelsz, dolgozol, alszol, barátokkal vagy, szóval éled az életed, de semmi. Nem érzed, nem fáj. Aztán történik valami, te meg összeroppansz. Azt hiszed, hogy nincs baj, aztán meg kiderül, hogy mégis. Mégis van mélypont, mégis van gyengeség, mégis van valami, ami fáj még akkor is, amikor azt gondolod, hogy minden a legnagyobb rendben. Néha csak sajogat, máskor meg beleőrülsz, annyira fáj. Nem látod mindig, de vannak percek, amikor érzed. Érzed, hogy beleszakadsz, na olyankor semmilyen hit sem képes áttörni a fájdalmat, csak az, ha szembenézel vele. Az érzésekkel. A fájdalommal, azzal, hogy mi bánt, és megéled, feldolgozod, átéled. Oravecz Nóra
6. Úgy éreztem, sírni tudnék, de nem jött ki. Ez egyfajta szomorú betegség, beteg szomorúság, amikor nem is érezhetnéd rosszabbul magad. Szerintem tudod, milyen az. Szerintem mindenki tudja. Charles Bukowski
7. Belehalhatok a bánatba, sírhatok a nehézségeken, átkozhatom szerencsétlen sorsomat. Csinálhatok magamnak poklot itt, a Földön. Vagy felállhatok, építkezhetek a fájdalomból, kereshetek vigaszt, örömöt. Én döntöm el, mit teszek.
8. Van, hogy zuhanni kezdesz. Beleesel valakibe, akibe nem kellene. Belehullsz, mint egy örvénybe, akkor is, ha nem akarod. Mert nem az akaratodon vagy a szándékodon múlik, és még csak azon sem, hogy a kérdéses személy hozzád való-e. Talán inkább a feromonokhoz van köze az egésznek, olyasvalamihez, ami illékony és megfoghatatlan, mégis valóságos. Eva García Sáenz de Urturi
9. Örülök, hogy van miért szomorkodni, mert ettől élhetek igazán, tudod? Ettől lehetek ember, hiszen csak úgy lehetek igazán szomorú, ha előtte igazán boldog voltam. A jó és rossz együtt jár.
10. Nagyon szomorú voltam; olyan szomorúság ez, amely nagyon mélyről jön, kiszámíthatatlanul. Megszállja az embert, átveszi a parancsnokságot a gondolatai felett. Meglassítja lépteit, fátyolossá teszi tekintetét. Talán már nem hosszú az élet - mondja a Szomorúság, és körüljár, mint egy csavargó, alattomosan. Aszlányi Károly