Rohan velem vigan Füstölgő gyorsvonat, Gond, bú, amennyi van, Mögöttem elmarad.

Kapcsolódó idézetek

1. Mozdony füstölög, sínek rohannak a szélnek... Fáradt vagyok, szememet recsegő sugarak szúrják, Legyetek jók, ha maradtok, ne sírjatok értem: Huhogó, vén vagonok ropogása köszönti hazámat. Demény Péter
2. Nincs menekvés, józan eszem a múlté, Az őrület növő izgalma ráz; Gondolatom s szavam: egy tébolyulté, Ténytorzító, fecsegő kapkodás; William Shakespeare
3. Rohanj, autóm, rohanj velem, rohanj, dübörgő életem. Ne bánd, ha jő a forduló, hidd el: rohanva halni jó! Wass Albert
4. Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihûl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: József Attila
5. Kattog a vonat lassan, lassan, Letûnnek kedves, régi tájak, Nincs zug, hol lelkem zokoghasson, Ezek a tájak ó be fájnak; Eljön-e még - emléketek? Juhász Gyula
6. Vége van, nem bírom, elég volt, ennyi. Nem engedek a búnak, hagyom továbbmenni. Ha a káosz beszippant, ne vedd fel, ahogy jött, úgy majd megy, gyerünk lazán, engedd el. Punnany Massif
7. Nincs megtévesztőbb dolog annál a szubjektív érzésnél, hogy az életünknek van értelme. Az egész olyan, mintha robogó gyorsvonaton ülne az ember: a sebesség kiragadja önnön világából, s mire tiltakoznék, kiderül, hogy már késő - robognia kell tovább. Edmonde Charles-Roux
8. Vonatok vagyunk, melyeknek az eleje fel van virágozva; zakatolunk gyorsan be az állomásra, aztán a halálba és a szerelembe. Sütő András
9. Amivel magamhoz kötnélek, csak engem fojt, vág, köt a gúzs. Én fuldoklom, már alig élek, s Te egyre jobban szabadulsz. Váci Mihály
10. A karácsony olyan tempóval száguld felénk, mint egy gyorsvonat, én meg szeretném lelassítani, hogy annál jobban élvezhessem. Carole Matthews