Semmi értelme nincs úgy beszélni, mintha két világ létezne vagy tizenegy világ. Csak fogalomzavart kapunk, ha az egyes foglalkozások szerint látjuk el címkékkel a világokat. Még az az ünnepélyes kifejezés is, hogy "fizikai világ", filozófiailag éppen olyan semmitmondó, mint a "numizmatikai világ", a "szatócsvilág" vagy a "botanikai világ" kifejezések lennének.

Kapcsolódó idézetek

1. A világegyetem nem az a varázslatos hely, amilyennek lefestik. Fájdalmasan gyönyörû, de nincs itt semmilyen varázslat, csak tudomány.
2. A pozitivizmus fényénél az asztal nem egyéb, mint azoknak az érzeteknek a komplexuma, amelyeket az asztal szóhoz kapcsolunk. Ha elvesszük az összes érzeteket, lényegében semmi sem marad. A kérdésnek, hogy mi az asztal a "valóságban", egyáltalán nincs értelme. És így van ez minden fizikai fogalommal általában. Az egész bennünket körülvevő világ nem egyéb, mint az arról alkotott élmények. Ezek nélkül a környezetnek nincs jelentősége. Ha a környezetre vonatkozó kérdés nem vezethető vissza valamilyen módon egy élményre vagy megfigyelésre, akkor értelmetlen és nem engedhető meg. Ezért a pozitivizmusban semmiféle metafizikának nincs helye. Max Planck
3. A Világegyetem, amelyben élünk, összefüggő, minden mindennel kölcsönhatásban van. Lehetetlen, hogy a természetről két elméletünk legyen, melyek különböző jelenségeket úgy magyaráznak meg, mintha semmi közük sem lenne egymáshoz. Lee Smolin
4. Megdöbbent, mennyire hiányos az engem körülvevő valódi világról megrajzolt tudományos kép. Rengeteg tényszerû információt közöl, a tapasztalatainkat lenyûgöző rendszerbe szedi, azonban rémesen hallgat minden olyan dologról, ami igazán közel van a szívünkhöz, ami ténylegesen számít. Egy szót nem mond a pirosról és kékről, a keserûről és édesről, a fizikai fájdalomról és fizikai élvezetről; semmit nem tud a szépről és a csúnyáról, Istenről és az örökkévalóságról. A tudomány néha úgy tesz, mintha ezeken a területeken is lennének válaszai, de a válaszok időnként annyira ostobák, hogy nem is jut eszünkbe komolyan venni azokat. Erwin Schrödinger
5. A világ sokkal több, mint amit érzékszervekkel tapasztalni lehet. És van értelme. De nincs mindenre szavunk. Török-Zselenszky Tamás
6. A pesszimizmus - ha mint emberi állásfoglalás, teljesen érthető és jogosult is - filozófiának éppolyan naiv, mint az optimizmus: egyformán gyermeki dolog azt mondani a világról, hogy a legjobb vagy hogy a legrosszabb a lehetséges világok közül, tekintettel arra, hogy semmiféle összehasonlítási alapunk nincsen. Szerb Antal
7. Az, amit világnak nevezünk, úgy tûnik, hogy a végtelenségig nyúlik, de valójában hihetetlenül szûk. Egy rész, mit magadból megláthatsz. Egy rész, melyet a kezeddel elérhetsz. Egy rész, melyet érezhetsz. A világ nem valami, amiben minden el van tervezve. A világ valami, amit te alakítasz. (...) A te saját világod.
8. Számtalan módja van annak, ahogyan a Világegyetem tökéletesen kaotikus lehetne. Elképzelhetnénk törvények nélkül, vagy olyan törvények zûrös összevisszaságával, amelyek rendezetlen, megbízhatatlan viselkedésre késztetnék az anyagot. Avagy ellenkezőleg, a világegyetem lehetne szélsőségesen egyszerû is, egészen a jellegtelenségig - például hiányozna belőle az anyag vagy a mozgás. Elgondolhatnánk azután olyan Világegyetemet, amelynek körülményei pillanatról pillanatra bonyodalmasan vaktában változnának, vagy akár olyat, amelyben minden hirtelen megszûnne létezni. Nincs logikai akadálya ilyen rakoncátlan világegyetemek létezésének. A valódi Világegyetem azonban másmilyen. Magasrendûen rendezett. Pontosan meghatározott törvényekkel és határozott oksági összefüggésekkel rendelkezik. Egyfajta megbízhatóságot is felfedezhetünk ezeknek a törvényeknek a mûködésében. Paul Davies
9. A világmindenségnek nincs értelme. A világmindenség csupán az a színtér, ahol szeretnénk értelmet találni.
10. A filozófia nem más, mint az emberi elme számára megoldhatatlan problémák halmaza. Ezért hívják filozófiának, nem pedig tudománynak vagy történelemnek. Eric Kaplan