Senki sem érezheti magát otthon a modern világban, és nem ítélheti meg a felbukkanó problémák természetét - és a problémák lehetséges megoldásait - hacsak nem járatos bizonyos mértékig abban, amivel a természettudomány foglalkozik.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány nem képes megoldani a természet végső rejtélyeit. Azért nem képes, mert mi is a természet részei vagyunk, s ezzel részei vagyunk annak a rejtélynek is, amelyet megoldunk. Max Planck
2. A legkülönféleképp gondolkodó emberek is ugyanabban a világban élnek: nincs külön valóság a hívők és külön egy másik a hitetlenek számára. És bármennyire tartózkodjék is a tudomány attól, hogy az emberek egyéni hiedelmeibe beleszóljon, azt semmi­képpen sem ismerheti el igazságnak, ami pusztán egyes emberek vagy embercsoportok érzelmeivel vagy hagyományaival bizonyítható, nem pedig a természet és társadalom törvényeivel.
3. A világ égető problémáit csak teljes emberek oldhatják meg, nem olyanok, akik a nyilvánosság előtt nem hajlandóak másnak mutatkozni, mint technológusnak, tiszta tudósnak vagy mûvésznek. A mai világban az embernek mindennek kell lennie, máskülönben semmi sem lesz.
4. Az átlagos iskolai képzettség senkinek sem ad annyi ismeretet, amelynek birtokában képes lenne valamilyen tudományos probléma megközelítésében akár csak a helyes kérdések feltevésére, nemhogy az adott válaszok helyes vagy helytelen voltának elemzésére, de semmivel sem jobb a helyzet a szaktudományokban jártas elme esetében sem. Egy-egy tudományterület részletes ismerete sem elegendő más területek problémáinak vagy éppen eredményeinek megértéséhez. Csányi Vilmos
5. Lehetetlen, hogy azon igazságok, melyeket a tudomány feltalált, előbb-utóbb az élet minden viszonyaira ne alkalmaztassanak, és akik a tudományt, melynek közvetlen anyagi hasznát nem látják, fölöslegesnek hirdetik, hasonlók ahhoz, ki a magas hegyláncot, melynek sziklái vetéseket nem teremnek, haszontalannak tarta­ná, elfeledve, hogy a folyó, mely rónaságon termékenyítve átfolyik, csak e kopár csú­csok között vehette eredetét. Eötvös József
6. A természettudományban (...) nem az a fontos, hogy megoldjuk a saját korunkban népszerû problémákat, hanem az, hogy megértsük a világot. E munka közben kitaláljuk, milyen magyarázatok lehetségesek, és milyen problémák vezethetnek el ezekhez a magyarázatokhoz. A természettudomány fejlődése jórészt a megválaszolandó kérdések megtalálását jelenti. Steven Weinberg
7. A tudomány kijelentési területének megvannak a maga határai, amit sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. A megismerés és a magyarázat lehetőségei csak addig terjednek, ameddig a materiális világ folyamatai mérhetők. Ahol azonban ezeket már sem megmérni, sem számokban kifejezni nem lehet, ott ezek a tudományok számokban már semmit sem tudnak megmagyarázni. Ezért a természettudomány nem lépheti át a számára kiszabott határokat, mert különben megszûnik tudomány lenni, és puszta spekulációvá lesz. Ezért a világ eredetével vagy végével kapcsolatban a tudományok nem jelentenek információs forrásokat. A halál falán túli kérdésekről sem adhat felvilágosítást semmiféle tudomány.
8. Senki sem képes befogadni az összes tudományos felfedezést, senki sem tudja megjósolni, hogy fest majd a világgazdaság tíz év múlva, és senkinek nincs halvány fogalma sem arról, merre tartunk ilyen rohanvást. És miután senki nem érti a rendszert, leállítani sem tudja senki. Yuval Noah Harari
9. Az ember sohasem lehet biztos, még (sőt talán főleg) a nagy, az eget rengetően fontos dolgokban sem, a maguk szövevényességével és utóhatásaival. De sajna, ezeket a döntéseket senki más nem hozhatja meg, és senki más nem birkózhat meg a következményeikkel, mint maga az ember. Laurie Frankel
10. Az a baj a világgal (...), hogy az emberek ma is babonásak és nem tudományosak. (...) Ha mindenki többet foglalkozna természettudománnyal, nem volna annyi baj, mint amennyi van. Kurt Vonnegut