Sorsunk egy nagy távlatú, sok életen átívelő, külön-külön is értelmes, mégis összefüggő, kozmikus életterv. Életkörről életkörre terel a teremtés ősdrámájának megoldása felé. Azt akarja, hogy a Világosságod győzzön a Sötétség felett.

Kapcsolódó idézetek

1. Sorsod, hogy élsz, hogy vagy, hogy olyan vagy, amilyen; olyan a tested, a lelked, a személyiséged, olyan a tehetséged, a vágyad, a szenvedélyed - vagyis a szereped... Hogy azok az embertársaid vesznek körül, akikkel életed drámáját jól-rosszul el kell játszanod: apád, anyád, testvéreid, gyereked... Mind a te játékostársaid!... De még a szomszédod, az idegenek, sőt a halálos ellenségeid is!... A kör igen széles, mert a tér nagy: ne feledd, hogy ez világszínház! Müller Péter
2. Az élet döntésekről szól, sorsunk a döntéseink összege. Egy részüket meghozzák helyettünk. Nem dönthetjük el, mikor és hol születünk meg, nem választhatjuk meg a rokonainkat, még azt sem, hogy kit szeretünk, de azt igen, hogy hogyan szeretünk.
3. A Sorsnak, az Univerzumnak, Istennek, vagy nevezzük bárhogy is, van egy kijelölt útja számunkra, és ha hagyjuk, hogy szeretettel terelgessen az utunkon úgy, hogy nem írjuk folyton felül a dolgokat, akkor talán valóban könnyebb az életünk. Mert bizony így is, úgy is arrafelé fogunk menni, ami a számunkra, a szívünk számára a követendő út. Bucsi Mariann
4. Az életedet te választod meg, nem más helyetted. Eldöntheted, hogy mit akarsz, és ha azt választod, amit a sors is neked szánt, akkor bizony segíteni fog. Választhatsz mást is, ő mindig arra fog várni, hogy merj rálépni a sajátodra, hogy segíthessen. Hiszen a cél az, hogy teljes legyél, hogy abban az életben élhess, amit mindig is a magadénak éreztél. Oravecz Nóra
5. Ok és okozat úgy követi egymást, miként húrpengetést a hang. Az egymásra ható hangok, az okozatok összessége pedig egyéni létünk életdallamát adják, melyet sorsnak szokás nevezni. Sorsunk tehát nem a véletlen vagy a pillanatnyi behatások szüleménye, hanem miként bebizonyítottam, gondolataink, érzéseink és cselekedeteink, szóval önalkotta létkörünk reflexiója.
6. Mindnyájunknak megíratott a sorsa. És van egy világ a miénken túl, ahol mindnyájunk lelke összekapcsolódik a nagy terv részeként.
7. A sors nem egyenes út, sok elágazás van rajta. Szabadon eldöntheted, merre mész, de valahogy visszafordul az út, és visszavezet az eredeti sorsodhoz.
8. Múltunkat visszük magunkkal, össze vagyunk kötve a jövővel, és mi döntjük el, hogy ragaszkodunk-e hozzá, azt akarjuk, hogy mindig a közelünkben legyen, vagy elengedjük. A sors az, ami adatott nekünk, és amit magunknak alakítunk. Alice Hoffman
9. A sors mindössze keret, amelyen belül az egyén bizonyos szabadsággal, sőt, felelősséggel rendelkezik. Egyszóval hiába határozza meg a sors az életünk legfőbb eseményeit, mindig van választásunk.
10. A sorskönyv afféle jégvirágos üvegablak, amelyet szüleink állítanak közénk és a világ közé. Ezen át bámulunk az Életbe, s ezen át bámul be ránk az Élet.