Múltunkat visszük magunkkal, össze vagyunk kötve a jövővel, és mi döntjük el, hogy ragaszkodunk-e hozzá, azt akarjuk, hogy mindig a közelünkben legyen, vagy elengedjük. A sors az, ami adatott nekünk, és amit magunknak alakítunk.

Kapcsolódó idézetek

1. A sors tágabb keretei adottak, de a saját lépéseink már rajtunk múlnak. És hogy miket gondolunk és érzünk, az is a mi kezünkben van. Sőt, még a szándékainkat is irányíthatjuk egy adott helyzetben ide vagy oda. Tehát megvan a szabadságunk is. Laár András
2. Az élet döntésekről szól, sorsunk a döntéseink összege. Egy részüket meghozzák helyettünk. Nem dönthetjük el, mikor és hol születünk meg, nem választhatjuk meg a rokonainkat, még azt sem, hogy kit szeretünk, de azt igen, hogy hogyan szeretünk.
3. A sors mindössze keret, amelyen belül az egyén bizonyos szabadsággal, sőt, felelősséggel rendelkezik. Egyszóval hiába határozza meg a sors az életünk legfőbb eseményeit, mindig van választásunk.
4. Lehet, hogy a két szót, sors és végzet, én másként használom. A végzetben benne van a vég. Az valaminek a vége, nem az eleje. A sors pedig, az, amit nem választottunk meg. A sors a kezdet, amivel kezdtünk, a végzet, ahol végzünk. Egzisztenciálisan úgy lehetne értelmezni, hogy ide lettünk dobva. Amikor megszülettünk, mintha valaki okkal dobott volna minket oda, ahol találjuk magunkat. Feldmár András
5. Amit úgy nevezünk, hogy sors, az bennem van, a génjeimben, a szocializációmban, de ettől még napról napra és óráról órára választás előtt állok. Tőlem függ, megélem-e a sorsomat, és ha igen, hogyan.
6. Az a legjobb, ha a múltat a múltban hagyjuk, ha továbblépünk. Tanulunk belőle. Ha nem tanulunk a hibáinkból, akkor egy olyan jövőbe lyukadunk ki, amit sosem választanánk. A múlt már megíródott, nem változtathatunk rajta, megtörtént, ami megtörtént. De a jövőről még dönthetünk a jó vagy rossz irányba.
7. Mind úgy jövünk erre a világra, hogy a saját sorsunkat hordozzuk. A sors nem változik meg számunkra, egész életünkben ilyen marad.
8. A múlt meghatároz bennünket. Jó okunk lehet rá, hogy szökni akarjunk előle, vagy a benne lévő rossz elől. De csak úgy szökhetünk el, ha valami jobbat tudunk hozzá tenni. Wendell Berry
9. Aki ma elvet egy gondolatot, az holnap cselekedetet arat, holnapután szokást, általa pedig a jellemet, végül pedig a sorsát, a végzetét. Ám a szabad választás a miénk, mi határozzuk meg, mit akarunk teremteni.
10. A sors már csak ilyen, sajnos olyan, hogy előre nem tudjuk, nem ismerjük, a magunk sorsát is csak érezzük, sejtjük, mert valamire születtünk, valamire, amit más nem érezhet, nem tudhat. Egymás gondolatait sem tudhatjuk. Összenőhetünk egy kiadós élet alatt, egy hosszú együttlét során, akár azonosulhatunk is életünk társával, hasonlóvá is válhatunk, összehangolhatjuk szokásainkat, ruházatunkat, ételeinket, elveinket, szellemeinket, de gondolataink akkor is csak a mieink maradnak. Nagy Bandó András