Sose tudtam felfogni, hogy van az, hogy valaki félelemből nem meri kimutatni az érzelmeit. Nálunk olyan természetes volt az érintés és a simogatás, mint ahogy az ember levegőt vesz.

Kapcsolódó idézetek

1. Sosem éreztem ehhez foghatót, s féltem, hogy többé be sem érem kevesebbel. Már nem harcoltam önmagammal, s nem kellett érte küzdenem. Odaadtam mindenemet, azt is, aminek létéről nem is tudtam. (...) Szerettük egymást. Vavyan Fable
2. Mosolyunkban meghitt bizalom fénylett. (...) Ilyenkor szinte az volt az érzésem: talán csak a kezemet kellene kinyújtanom a boldogság felé, hogy ezentúl soha többé ne engedjem el - de soha nem tettem meg, mert várni akartam, amíg egyszer (...) megpillantom a szenvedély és a vágyakozás jelét. Õ azonban egyenletesen lélegzett, s nem látszott rajta, hogy változásra vágyna, sőt gyakran úgy tûnt nekem, mintha szinte kérne, hogy fel ne kavarjam néma összhangunkat. Hermann Hesse
3. Féltem; az érintkezéstől, a csóktól, attól, hogy nem tetszem neki, és hogy nem lesz megelégedve velem. De miután egy ideig így álltunk, és én éreztem az illatát, testének melegét és erejét, minden természetessé vált. Bernhard Schlink
4. Soha nem értettem, hogy lehet az, hogy a gyerekek jobban ismerik az embert, mint ő önmagát, hogyan érzik, mikor van szükség egy érintésre, vagy mikor jó, ha elvonják a figyelmet egy problémáról. Jodi Lynn Picoult
5. Amikor létezett a családja, az nehezebbnek tûnt számára, mint elveszíteni őket. Mindig is hiányzott valami, és ennyi év, ennyi kilométer után azt is megértette, hogy mi: a melegség, a nyitottság. Valaminek a magva, ami soha nem kapott lehetőséget a kihajtásra. Lily Brooks-Dalton
6. Az apa és lánya közti természetes kapcsolat, a kötődés köztünk sosem volt. Azért, mert nem szerettük egymást? Én azt hittem, szeretlek. Akárhányszor bajba kerültél, én ott voltam. Jöttem, megpróbáltalak megvédeni. Segíteni. Ha ez nem szeretet, akkor nem tudom, mi az. De te folyton ellöktél magadtól, ellöktél. Most pedig itt tartunk.
7. Akármi is történjen, soha nem akarom elfelejteni, milyen érzés vele lenni. Az érintését, az ízét, még az illatát is olyan mélyen a lelkembe akartam égetni, hogy senki, senki ne vehesse el tőlem. Becca Fitzpatrick
8. Nehezen kapom a levegőt. Meggyötör, hogy őt valaki mélyebben megragadta, mint én, bensőségesen, de gondolom, ő hideg volt és kimért, pedig minden ízében kitárulkozott, ahogy nekem sosem.
9. - Miért nem mutatod ki az érzéseidet? - Miért kéne? Én tudom, és ez a lényeg. Sose gondolkoztál még el mások nyílt színi nagy sírógörcsei láttán, hogy vajon tényleg a szívük fáj-e így, vagy csak sajnáltatni akarják magukat? Szerintem ha az ember közszemlére teszi, amit érez, attól valahogy bepiszkolódnak az érzelmei. Jodi Lynn Picoult
10. Alig beszéltünk, s ha szóltunk egy-egy szót, halkan suttogtunk és a szívünk hallhatóan dobogott. Oly fenségesen komolyak voltunk, mint az égbe nyúló nagy hegyek és oly ártatlanok, mint az alvó gyermekek. A csókjaink holdfényből szőtt csókok voltak. És én úgy éreztem, hogy sohasem volt még a világon és nem lehet ezentúl sem soha a mienkéhez fogható boldogság... Herbert George Wells