Számomra az élet legnagyobb botránya: a halál. Mondják: ha meg nem halnánk, más lenne az életünk is, mert éppen a halálból süt vissza ránk olyan fény, amely a létünknek más tartalmat, távlatot, értelmet ad. Ám én ezt nem tudom elfogadni. Nem tudom elfogadni, hogy a halál a legnagyszerûbb életet is megsemmisíti. Rettegett ellenfelem az idő. Utolsó lélegzetemig harcban leszek a halállal.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet talán legnehezebben kezelhető, legnagyobb ellentmondása, hogy tudjuk: "volt idő, amikor nem éltem és eljön az idő, amikor nem fogok élni". Douglas Richard Hofstadter
2. A halál figyelemre méltó dolog. Az emberek úgy élik az életüket, mintha nem létezne, és mégis, talán a halál az egyik legfőbb ok az életre. Néhányunknak annyira erősen benne van a tudatában, hogy dühössé és makaccsá válunk tőle. Néhányunknak szüksége van az állandó jelenlétére, hogy láthassuk, mi az ellentéte. Megint másokat annyira lefoglal, hogy már jóval azelőtt ott ülnek a váróteremben, mint hogy bejelentette volna érkezését. Félünk tőle, és mégis, a legtöbben leginkább attól félünk, hogy valaki mást ragad el, nem minket. Mert a halállal kapcsolatos legnagyobb félelmünk az, hogy elmegy mellettünk. És ott hagy minket magányosan. Fredrik Backman
3. A halál nem szembekerülés, hanem egy egyszerû esemény a természet folyamatos ritmusainak sorában. Nem a halál, hanem a betegség az igazi ellenség, az a veszedelmes kényszer, amely szükségessé teszi a szembekerülést. A halál csak a vég, amely akkor érkezik el, amikor a kimerítő csatát elveszítjük.
4. A halált nem szabad tétlenül elfogadni. Lehet, hogy "hozzátartozik" az élethez, ám továbbra is ellenség, amellyel fel kell venni a harcot, és amelyet le kell győzni.
5. Féljük a halált, de a halál az, ami életre kelti az időt. Nélküle az élet jövő nélküli, határtalan területté válik. Roger Cohen
6. Van ellentéte a halálnak, de ez az ellentét nem pusztán annyi, hogy élünk. Nem bátorság, hit vagy akaraterő. A halál ellentéte a szeretet. Hogy is nem jöttem rá eddig? Hogy nem jönnek rá mások? Egyetlen fegyverünk a szeretet. Csak a szeretet változtathatja csodává a puszta létezést, csak a szeretet adhat értelmet félelemnek, szenvedésnek. Nando Parrado
7. A halál olyan tény, amellyel mindnyájunknak szembe kell néznünk. Jöhet egy hosszú élet végén; de hirtelen elragadhat fiatal és erős embereket is. A halál elkerülhetelen. Mihelyt megszülettünk, elkezdünk feléje haladni. Nem annyira az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem az, hogy hogyan.
8. Az időnek minden bizonnyal nincsen valósága. Csak szellemünk illúziója. Ha pedig nincsen idő, hogyan hozhatná el halálomat? (...) A halálom van, mindig is volt, és mindig is lesz. Még nem érzem, és mégis van, és nem kell félnem tőle, mert bolondság volna olyannak az eljövetelétől rettegni, ami már el is jött. A halál olyképpen van, mint az utolsó lapja egy könyvnek, amelyet olvasok, de még nem olvastam végig. Anatole France
9. Minden felnőtt életében vannak olyan napok, amikor úgy érezzük, itt a vége. Mikor már azt sem tudjuk, miért harcolunk olyan keményen nap mint nap, amikor a valóság és a mindennapok maguk alá temetnek, és azon gondolkodunk, meddig is bírjuk még. A legfantasztikusabb az, hogy több ilyen napot is túlélünk anélkül, hogy összeroppannánk. A legszörnyûbb pedig az, hogy nem tudjuk, pontosan hány ilyen nappal vagyunk képesek megbirkózni. Fredrik Backman
10. Mentül több halált érek meg, annál jobban gyûlölöm az életet. Mert mind világosabban látom, hogy a halál nem megszakítja az életet, hanem az élet megkezdi a halált. Ignotus