Szél szava száguld csörgő fák közt, ünnepi ének csendül halkan. Hópihe-csillag száll le keringve, tenyereden olvad, s cseppként csillan.

Kapcsolódó idézetek

1. Hópihe szállong égből ágra, angyalok éberen őrzik a lépted. Karácsony tárja lelked tágra, messze világlik a szívbeli fényed. Ara Rauch
2. Nől a dér, álom jár, hó kering az ág közt. Karácsonynak ünnepe lépeget a fák közt. Weöres Sándor
3. Az ágon hó pihen, csillog a fénye. Házakból szólni kezd halkan egy ének. Béke és csend honol, lelkedben érzed. Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!
4. Szép délibáb csillog, ékes, csalfa káprázat belül, Magasra száll az égen át, a remény illan, messze száll. Forgandó szerencse engem elkerül, Szép délibáb csillog, ékes, csalfa káprázat belül.
5. Csoda napok járnak, változik a szél, öröm dala árad, költözik a tél. Szabadul a folyó, megölel a fény, olvad a gond a szívemről, minden az enyém!
6. A szavak szállnak, röpülnek. S az érzések összezsugorodva leszállongnak, mint a márciusi hópelyhek. El is olvadnak mindjárt. Ady Endre
7. Úgy hajlik termete, mint szélben fûzfa ága, Vágyódó sóhajok szállonganak nyomába. Mosolygó ajka közt, ha látod fogsorát, Azt hinnéd, földre szállt a fénylő napvilág. Hószínü homlokán a fürt olyan sötét, Hogy éjbe fordul át a fényes déli ég.
8. Beakad a hang, és egy ágon libeg tovább, betapad a szó, ahogy a lélek (hopp!) odébb állt. Repdesek melletted, de te nem látsz, nem hallasz, te csak a felhők közt dúdolgatsz. Rúzsa Magdolna
9. Évek túl hamar szállnak el, Csavargó haja hófehér, Szíve dobban még, szeme tûzben ég, De hívja már az örök pihenés. Lord
10. Csörren a cserfák csupasz ága, Kegyetlen a hideg! Csikorgó tél van, s zordon éjjel, S a világ didereg; Gyémántmezőket lát az ember, Amerre elhalad; A hókristályok ezre csillog, Ropog a láb alatt. Vasile Alecsandri