Ugrás a tartalomra
Szenvedni nagy célokért, vallásért, emberi nézetekért, tudományért - valami. De szenvedni macskáért, egy nőnemû hun gyermekért, aki oly mûveletlen, hogy az ábécét sem ismeri; olyan barbár, hogy szalonnát eszik reggelire, és aki még csak jókedvében sem néz rám szeretőn...
Kapcsolódó idézetek
-
Azért szenvedni, mert semmi sem olyan, amilyennek elképzeltem, nemcsak haszontalan, hanem gyerekes is.
Jorge Bucay
-
Vannak emberek - és asszonyok is - akik túlságosan drágán kénytelenek fizetni minden örömért. Valahogy ellenük esküszik minden, pedig talán nem rosszabbak azoknál, akik büntetlenül követnek el hasonló vagy még nagyobb rosszat. Mintha egynek kéne szenvedni sok más helyett és annyit, hogy az tökéletesen elegendő legyen valamennyinek.
Mika Waltari
-
Arra kell gondolni, hogy az embereknek mennyi komolyabb bajuk van, mint a szerelmi szenvedés. Meghal valakijük. Nincs mit enniük. Operálják őket. Tulajdonképpen szégyellni kellene szerelemtől szenvedni.
Molnár Ferenc
-
Vannak emberek, akik gyöngék, betegek, csúnyák, akiknek semmi sem sikerül, akiket senki sem szeret, vagy akiknek keservesen kell harcolniuk minden kis szeretetért.
-
Senki szenvedése nincs az ínyemre, és aki azt mondja, hogy igen, az nem ismer Engem. A szenvedés az emberi tapasztalás szükségtelen oldala. És nem csupán szükségtelen, hanem ostoba is. Kellemetlen, továbbá szerfelett káros az egészségre.
Neale Donald Walsch
-
Én eléggé egyetértek azokkal a költő-filozófus fazonokkal, akik azt hajtogatják, hogy az embernek baromira örülnie kell, ha valami baja van. Merthogy a szenvedés megnemesíti az embert, meg minden. A szenvedés kitágítja az ember látókörét, együttérzésre nevel, tudják. Jobban megérted mások szerencsétlenségét, ha neked is volt benne részed.
Pelham Grenville Wodehouse
-
Nem az a kérdés, hogy "Képesek-e gondolkodni?", nem is az, hogy "Képesek-e beszélni?". Sokkal inkább az: "Képesek-e szenvedni?"
Jeremy Bentham
-
Igenis csak a gyáva, aki nem mer maga erejével megpróbálkozni, csak a nyúlszívû, és a nagy gyengélkedés, puhaság miatt elasszonyosodott csúszó, mászó emberke, csak a lusta, aki magát porából restelli felemelni, egyedül ezek nem akarják a természet szent szavát érteni, elismerni; ezek nem tudják a szabadságot, mely nélkül nem nagy uraság, semmi méltóság az ember élete, illendő becsületben tartani.
-
Olyan könnyû ítélkezni. Olyan könnyû azt kérdezni, hogy egy ilyen értelemmel megáldott ember miért választja a rossz utat. De fogalmunk sincs, milyen mélyen megronthatja a személyiséget a szenvedés.
-
Derekabb lenne, ha ki-ki aludni hagyná a maga haragját: mert nem lehet tudni, kiben mi lakik, kicsiny ember, nagy bot, a kis csupor hamar felforr, sokan mennek gyapjúért, s nyírtan jönnek vissza, az Isten megáldotta a békességet, s megátkozta a versengést; mert ha a bezárt, megszorított, megnyaggatott macska is oroszlánná lehet: Isten a megmondhatója, hogy én, aki ember vagyok, mivé nem lehetek.
Miguel de Cervantes