Szépséged szívem szüntelen kínozza azzal, hogy mikor leszel már enyém, liljomfehéren, pirosan, mint rózsa, kelet rubintjával szemed tüzén.

Kapcsolódó idézetek

1. Szemhéjad, mint nárciszok szirmai. Mosolyod akár a hajnal. Szemeidben a szerelem tüze ég, és pillantásod lángra lobbant. Arcod a felkelő hold mindent betöltő ezüstje. Ébenfekete hajad karcsú nyakadra omlik, mintha csak az éj sötétje borulna ránk. Ajkaid csábító vörös rubintként ragyognak. (...) Szépséged elvarázsol és megigéz engem. Bársonyos bőröd illatától édes a mennyország ezernyi varázslatos kertje. Seherezád, szerelmem, az éj téged üdvözöl, s a nap aranyló sugarai vakító fénnyel ragyogják be szerelmünket.
2. Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj. Petőfi Sándor
3. A szív érez, a szem kutat, Szép lány szerelméhez utat. A szív dobog, a szív sóhajt Ha a lány távol nincsen, A szem ellesi az óhajt: - Mit kívánsz édes kincsem? József Attila
4. Félek tőled és őrjöngve kivánlak; szeretlek, s mégis mindig titkolom; vágyom reád, és mégis úgy megyek hozzád, mint ellenséghez... Óvatos lelkem tüskéit fordítom feléd, mert azt hiszem: te is arcom mása vagy s megölsz vagy megrontasz a szerelemben. Szabó Lőrinc
5. Alszom, s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom. S melléd varázsol egy aranyló szárnyú álom. A szívem a szíveden. Kezemmel reszketeg érintem bőrödet, feszes lesz és remeg. André Chénier
6. Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes, bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges, tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő, nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő; virágszál voltál, ah, sudár liliomszál, hajló-karcsú száron bimbó, viritottál, szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám, szemem könny borítja, miattad csordulván. Lakatos István (költő)
7. Mikor látlak, mikor látlak, rózsám? Mikor leszesz megint közel hozzám? Vajjon mikor nézek már szemedbe, Szép szemedbe, hetedik egembe? Petőfi Sándor
8. Én kőszívû szerelmem, pillantásod, mint tüzes nyíl, fájó sebet ejt szívemen! Éjnél is feketébb szemed, mégis örökké rabul ejtett. A büszkeséged megkeményíti szívedet, és elhomályosítja szerelmünket, de elvarázsol engem. Tudom, hogy ez a büszkeség emel az égbe, és a csillagoknál is szebbé tesz. Mégis fáj, felőröl és elemészt a fájdalom, de tudom, ajkad egyetlen érintésétől visszatérhetnék az életbe. Ó, kőszívû kedvesem, eldobod szerelmünket, kegyelmezz nekem, könyörülj, könyörülj rajtam!
9. Mint víztükör a tûznapot Ringatja arcodat szívem, Büszkén, szerelem-ittasan, Örökre fénylőn és híven. Endrődi Sándor
10. Veled, érzem, új élet vár, Rám ragyogsz, mint a napsugár, Veled szép minden, nálad jobb nincsen, Legyél az én kincsem.