Ugrás a tartalomra
Szerelem: gyöngy, én búvár vagyok, s a kocsma óceán,
Hát fejest ugrom belé - majd felmerülni hol fogok?
Kapcsolódó idézetek
-
Megtaláltam a száját, és amikor megcsókoltam, hallottam artériáim vad dobolását a fejemben. Akárha szédület mélységébe merültem volna hirtelen, benne és önmagamban: kettőnk tengerében.
Vavyan Fable
-
Üres poharakban
keresem cseppnyi részeid,
de sehol sem talállak téged,
csak akkor, ha jössz, ha itt dobogsz,
s ölelésed, csókjaid tengerében
fürödhetek újra meg,
mint ki nem tudja, hogy a holnap
mit is hoz.
-
A mindenség titkát hiába ûztem,
még fix pontot sem találtam az ûrben,
csak egy gyöngyöt a tudás tengerében,
az is eltört, mikor cérnára fûztem.
Omar Khajjám
-
Partra vetettek. De én visszaviszlek a tengerbe.
-
Van értékesebb gyöngyszem annál, amiért még az életét is kockára teszi valaki? Van. A lélek gyöngye. Aki ezt keresi, lemerül a szeretett lény végtelen lélek-óceánjának legmélyére, és ott keresi azt, amiről tudja, hogy az övé, ami rá vár ebben a tiszta, csodálatos óceánban. Lemerül és keres...
Csitáry-Hock Tamás
-
A bánat? egy nagy óceán.
S az öröm?
Az óceán kis gyöngye. Talán,
Mire fölhozom, össze is töröm.
Petőfi Sándor
-
Könnyeim hullnak:
gyöngybezárt emlékeim
hová gurulnak?
-
S míg libeg búsan, szerelemben,
Én kikacagom kósza árnyad,
Felé fúvok: menj, elbocsátlak.
Ady Endre
-
Helyszín a kocsma.
Néhány abszint, mint asztaltársaság.
Meg valami vadidegenférfi. Alap.
Vajon tudsz még úgy nevetni?
Úgy, ahogy az a fülemben maradt?
-
Levegőtlenül
ugrok fejest közönyöd
állóvizébe.