Ugrás a tartalomra
Szeretem én a fájdalmat
Halavány bús arczodon;
Szeretem, hogy borujára
Néha derût hoz dalom.
Kapcsolódó idézetek
-
Hervadsz, hervadsz
Szerelem rózsája,
Isten hozzád
Keblem hû lyánykája!
Omlik a hab,
Omlik könyhullásom;
Kél a szellő,
S költi sóhajtásom.
Kölcsey Ferenc
-
Szeretem lelkednek
Magas röpülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt.
Petőfi Sándor
-
Szeretlek én, mint harmat azt a kelyhet,
Mit hûvös-vizû rét hajadba rejtett,
Szeretlek én, mint fészkét a madár,
S elfáradt lelkem hozzád visszajár.
-
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.
Vajda János
-
Folyóknak énekeltem szerelmes bánatomban
hangom alámerült a hullámzó habokban
folyóknak énekeltem nekik mindent kimondtam
mindenre találtam szót szerelmes bánatomban.
-
Egykor ha a világ megbántott,
Kivánkozám a sírba le;
Most, épen mert bánt, élni vágyok,
Dacolni van kedvem vele.
Petőfi Sándor
-
Ha hallod durva átkom,
Halld ki, hogy szánva bánom
Mindet, mi ért, a bántást
S mégis máglyára vetlek:
Szégyenlem, hogy sorsommal
Csipőd ringása bánik:
Túlságosan szeretlek.
Ady Endre
-
Nem hervaszt engem szerelem,
De bú és fájdalom;
A sírba szállt le jegyesem:
Elhúnytát siratom.
Vörösmarty Mihály
-
Szeretem, ahogy megcsillan a hajad a fényben, szeretem, ahogy mosolyogsz, amikor épp nem bujkálsz, vagy nem pózolsz senkinek. Szeretem a nevetésed, szeretem, ahogy megtelik csobogó bánattal a hangod, mint a nyári eső. (...) Szeretem a szemeidet, a boldogtalanságodat. Szeretlek.
Laurell Kaye Hamilton
-
Én is írom énekem:
ha már szeretlek téged,
tedd könnyüvé énnekem
ezt a nehéz hűséget.
József Attila