Ugrás a tartalomra
Szeretlek, hogy kezdhesselek szeretni,
hogy a végtelent mindig újrakezdjem,
s hogy soha meg ne szûnjelek szeretni,
azért van az, hogy néha nem szeretlek.
Kapcsolódó idézetek
-
Biztosan tudom, hogy szeretlek, és ennek valami szép dolognak kellene lennie, de valahogy mindig eltorzul. Szeretném kimerevíteni az időt, téged és önmagamat, hogy sose érjen véget, ugyanakkor szeretnék véget vetni neki, hogy ne kelljen várni a végét.
Piia Leino
-
A szeretet végtelen. Ha egyszer megszeretsz valakit, mindig is szeretni fogod, mindegy, hogy vele élsz-e, vagy sem.
Rácz Zsuzsa
-
Szeress úgy is ha rossz vagyok
mert sokkal jobb már nem leszek
szeress azért hogy egyáltalán vagyok
mert ki tudja lesz-e még valaki aki majd megszeret.
Nyerges Gábor Ádám
-
Ha valamit igazán szeretsz, nem akarhatod, hogy örökre ugyanolyan maradjon. Engedned kell, hogy szabadon változhasson.
Cassandra Clare
-
Csak érted és miattad vágyom örök életre. Mert egy véges élet kevés ahhoz, hogy mindent neked adjak. Minden szeretetemet, ami bennem él irántad, amit te ébresztettél szívemben. Mert ez a szeretet végtelen.
Csitáry-Hock Tamás
-
Szeretni annyi, mint örülni, hogy szeretetünk tárgya: van, s azt akarni, hogy mindig is legyen.
Dimitrij Szergejevics Merezskovszkij
-
Szeretni nem csak úgy lehet, ha teljesen feladod magad, és elveszíted mindened. Szeretni úgy is lehet, hogy ezerszer és ezerszer pörgeted újra le magadban azt, ami történt, és mindennap ennyiszer bánod is meg a döntéseidet.
Zakály Viktória
-
Mindig is szerettelek. Soha nem szûntelek meg szeretni. Valahányszor azt mondtam, gyûlöllek, soha nem gondoltam komolyan, egyszer sem. Minden részedet szerettem, minden titkodat, minden bûnödet. Szeretem azt, ami vagy, azt, amit csinálsz, és hogy általad azt érzem, hogy egyszerre félek és egyszerre vagyok biztonságban.
-
Mikor karjaimban tartalak, akkor is csak kereslek; és soha egészen nem vagy enyém, mert örökké kívánlak, mert benned a lehetetlent, a végtelent akarom.
Anatole France
-
Szeretni annyit tesz, mint lehetetlent kívánni felebarátunktól. És nem szeretni annyi, mint lehetetlent kívánni önmagunktól.
Aszlányi Károly