Szeretnék hinni a halhatatlanságban... Ha arra ítéltettem, hogy boldog legyek veled - a leghosszabb élet is rövid. Bárcsak hinnék a halhatatlanságban - bárcsak örökké élhetnék veled!

Kapcsolódó idézetek

1. Téged szeretlek a világon a legjobban, ha élhetnék, mindent megtennék, hogy éljek, hogy veled lehessek. De nem élek sokáig, érzem. Agatha Christie
2. Csak érted és miattad vágyom örök életre. Mert egy véges élet kevés ahhoz, hogy mindent neked adjak. Minden szeretetemet, ami bennem él irántad, amit te ébresztettél szívemben. Mert ez a szeretet végtelen. Csitáry-Hock Tamás
3. Nagyon szeretnék szerelmes lenni, méghozzá úgy, hogy azt mondhassam, ez egy egész életre szól. Még ha aztán nem is, az sem baj.
4. Addig éljetek együtt, amíg boldogok vagytok egymással. Az élet túl rövid ahhoz, hogy boldogtalanul töltsük. Marjane Satrapi
5. Mi lenne, ha nem halnék meg?! Mi lenne, ha visszanyerném az életet?! Micsoda végtelenség?! És ez mind az enyém lenne! Akkor minden percet örökkévalósággá változtatnék, nem vesztegetnék el semmit, minden percet számon tartanék, és egyet sem fecsérelnék el hiába! Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
6. Nem tudnék reménytelenül futni senki után, azt se viselném el, ha utánam koslatna valaki. Valahogy úgy lenne jó, ha éppúgy szeretne, mint én, mindegy, hogy hosszú vagy rövid ideig... Szóval szeretnék boldog lenni, valamikor, legalább egyszer igazán!
7. Ha pusztán a szeretetünk életben tarthatta volna, akkor háromszáz évig élhetne. Azonban néha még az sem segít, ha valakit tiszta szívből szeretünk, és minden porcikánk azt kívánja, hogy ő boldog legyen.
8. Még szeretlek, nélküled nem tudok élni, A karodba bújva a csókodat kérni. Örökkön-örökké csak veled lenni, A szabad utat járni és bármit megtenni.
9. Kívánhatja-e az ember, hogy ne haljon meg soha? Nem lehet, hogy éppen azért érezzük olyan drágának az életet, mert egyszer véget ér? Nem rémítőbb-e a gondolat, hogy örökké fogunk élni, mint az, hogy egyszer meghalunk? És ha az ember nem hal meg sosem, mikor találkozik újra azokkal, akiket szeretett, és akik meghaltak már? Jean-Claude Mourlevat
10. Mennyivel könnyebb volna, Hogyha két életem volna. Egyet örökre odaadnék neked, A másik szabad lenne, Minden nap szárnyra kelne, S mindenkit szeretne, akit lehet. Piramis