Szigorúan nézve a vers a fölösleg az életedben, de enélkül nem lennél ember. A sok muszáj, kell, lótás-futás közt egy kis pihenés. Csodálkozás az életen. Egy fûszálon. A szerelmen.

Kapcsolódó idézetek

1. Nehézkes, szórakozott, gyermekes, boldog, lusta - s egy kissé rád támaszkodik. Mennyi bûbáj van a gyöngeségében! S a te erődben mennyi szerelem. Erősnek lenni, hogy szerethessünk. Még erősebbnek, hogy jobban szerethessünk. Paul Géraldy
2. Látod, ilyen az élet, Egyszerû az egész. Nélküled nem félek, De veled se túl nehéz. Zanzibár
3. Nem lehet kihagyni életed egyetlen pillanatát sem, egyetlen fûszálat sem, ami az utadba akadt, mert akkor más lesz az ábra. Nem hiányos, hézagos (azaz kiegészíthető), hanem más. Visszacsinálhatatlanul más. Ottlik Géza
4. Szerelmed vigasz a szomorúságban, nyugalom a zûrzavarban, pihenés a fáradtságban, remény az elkeseredésben.
5. A vers, akár a festmény, a többértelmûség terhével ékes, szólni vagy szót se szólni, szeretni - nem szeretni, lebegtetni az érzést, elûzni a fölös szót szép és igaz szavakkal, vakok szemét újból a fényre tárni.
6. A költészet néha olyan torony, ahonnan indokolatlanul elszállsz, máskor némán dőlsz hátra a padon, mint katica alatt a gyenge fûszál, szeretők alatt lopott alkalom. Előtted már bizonytalanul ott áll a vers, szinte teljesen meztelen, s leül melléd, persze, ha engeded. Jász Attila
7. Tudod mi a szép a szerelemben? Hogy vidám, hogy mosolya van. Nem szabad szomorúan szeretni. És nem szabad eltékozolni a leggyönyörûbb napokat. Meg kell ragadni a pillanatot, meg kell állítani az időt, le kell rögzíteni a boldogságot: "megfogtalak, itt vagy", mert a szerelem ihlet, ritka percek csodája. Bókay János
8. Érezd, ahogy a világ veled pulzál A tó vizétől az égig, vagy akár egy fûszál, Minden egy, aminek te is része vagy, Túl kevés az idő, hogy bármit is feladj. Punnany Massif
9. Ha a sors úgy hozza, hogy ez életem utolsó perce, amit vele tölthetek, azt nem pazarlom el erőltetett, magamra kényszerített húzódozással. Szerettem őt... jobban szerettem annál, hogy el ne kergessem utamból akár a féltékenységet is, ha meg akarja zavarni a szívélyes búcsút. Egyetlen szívélyes szó, egyetlen gyengéd tekintet elég nekem életem hátralevő részére. Vigaszul a magány óráiban; elfogadom, megízlelem az elixírt, s nem engedem, hogy kevélységből megkeseredjék a pohár. Charlotte Bronte
10. Miért kergeted csupán a messze boldogságot, Hisz itt van egy lépésre, tán te meg se látod, Csak szívedben keresd, ne kint a nagyvilágban, Van édes boldogság minden kis szál virágban.